Zöld rendszámos forgalomkorlátozás az adókedvezmények sztrádáján

Lassan már egy hónapja az Országgyűlés előtt van a jövő évi adótörvény módosító csomag (T/13258. számú törvényjavaslat), amely a nagy rakodóterű személygépkocsik kivételével várhatóan még év vége előtt (a törvény kihirdetését követő 31. napon) kizárja a személygépkocsikat az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások és felújítások társasági adó kedvezményéből (a továbbiakban: energiahatékonysági Tao kedvezmény). A változás tekintetében a beruházás megkezdésének, vagyis a személyautó megrendelésének napja, vagy bármely olyan kötelezettségvállalás számít, amely a beruházást visszafordíthatatlanná teszi. Így amelyik autót nem rendelik meg még az új előírás hatálybalépése előtt, az óhatatlanul kiesik az energiahatékonysági Tao kedvezmény lehetősége alól.

Mind adószakmai, mind gépjárműforgalmazói weboldalakon számos publikáció és tájékoztató jelent meg az utóbbi években, amelyek az elektromos gépjárművek után érvényesíthető adókedvezmények, így a regisztrációs adó-, a visszterhes vagyonátruházási illeték-, a gépjárműadó- és a cégautó adó mentesség, valamint az energiahatékonysági Tao kedvezmény kihasználására hívják fel a figyelmet. Ezen adókedvezmények népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint a közutakon egyre nagyobb számban megjelenő zöld rendszámos (vagyis elektromos gépjárműnek minősülő) luxusautók. E tendencia sejthető a jogalkotói szándék mögött, ami az alapvetően munkaeszközként használható nagy rakodóterű személygépkocsikra továbbra is engedi, míg a sok esetben státusz- szimbólumnak minősülő hagyományos utasterű cégautók esetében megtiltja az energiahatékonysági Tao kedvezményén érvényesítését.

Kétség nem fér hozzá, hogy amely vállalkozás az energiahatékonysági Tao kedvezményt is figyelembe véve elhatározásra jutott új cégautó beszerzésre vonatkozóan, annak minden követ meg kell mozdítania, hogy a gépkocsi megrendelésére még a korlátozó előírások hatályba lépése előtt sor kerüljön. Fontos, hogy nem csak a határidő elmulasztása jelent kockázatot, hiszen az adókedvezmény összegének meghatározása is számos buktatót rejt magában, így a figyelmetlenségünkért a következő években adóhiány, adóbírság és késedelmi pótlék formájában kell megfizetnünk.

Személygépkocsik után érvényesített energiahatékonysági Tao kedvezmény számítása során a legnagyobb buktatót az okozza, hogy az üzembe helyezett személygépkocsi bekerülési értékéből le kell vonni annak a kevésbé energiahatékony személygépkocsinak a tervezett bekerülési értékét, amelyet a vállalkozás az energiahatékonysági Tao kedvezmény, illetve más állami támogatások hiányában hitelt érdemlően végrehajtott volna. Viszonylag könnyű a helyzet például abban az esetben, amikor egy országos lefedettségű ügyfélkörrel rendelkező nagyvállalat üzletkötői számára átlagos felszereltségű új személygépkocsi flottát kíván beszerezni és környezettudatossági szempontból elektromos gépkocsik mellett dönt. Ilyen esetben a praktikusság, nem pedig az autó márkája, társadalmi megítélése számít, tehát jó eséllyel találunk számos olyan azonos teljesítményű és felszereltségű személygépkocsi típust, amit alternatív megoldásként a vállalkozás ugyancsak beszerzett volna.

Sokkal nehezebb viszont a helyzet a felsővezetők számára egyedi igények alapján beszerzett nagyértékű cégautók tekintetében, hiszen az adott típus kiválasztásánál sokkal nagyobb szerepe van az autó által kiváltott életérzésnek, az autó státusz-szimbólum értékének és nem utolsó sorban egy adott luxusmárka iránti elkötelezettségnek. Tekintettel arra, hogy adóellenőrzés során az adókedvezmény összegét és az adókedvezményre való jogosultság fennállását az adózó okirattal és más megfelelő módon köteles bizonyítani, így a kellő körültekintés nélkül kiválasztott kevésbé energiahatékony alternatív személygépkocsi, vagy a dokumentáció elhanyagolása esetén könnyű elesni a tervezett adókedvezmény egy része, vagy egésze alól.

A döntés során tisztában kell lenni azzal, hogy az energiahatékonysági Tao kedvezmény érvényesítését követő harmadik adóév végéig a feltételek teljesülését az állami adóhatóság köteles ellenőrizni és mivel a kedvezménnyel érintett Tao bevallásban nyilatkozni kell többek között a beruházás megnevezéséről is, így a jogalkotó által rossz szemmel nézett személygépkocsi beszerzések utáni energiahatékonysági Tao kedvezmények vonatkozásában várható, hogy a NAV rövidesen jól előkészített célvizsgálatokat fog indítani. Amennyiben jogszerű, abban az esetben éljünk az energiahatékonysági Tao kedvezménnyel, azonban mind a tervezése, mind a megvalósítása során lehetőleg vonjunk be kellő tapasztalattal rendelkező energetikai auditor és adószakértő bevonása, hogy kétségek nélkül és magabiztosan nézzünk szembe a kötelező adóvizsgálattal.

Megosztás:
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: linkedin

kategóriák

Kapcsolat

Szarvady Zsófia Irodavezető
Back office igazgató

Szarvady Zsófia

Szarvady Zsófia közgazdászként végzett 2012-ben a Budapesti Gazdasági Egyetemen alapszakon majd 2015-ben a Budapesti Metropolitan Egyetemen mester szakon. Tanulmányai alatt és az azt követő években az InterContinental Budapest Front Office részlegén szerzett széleskörű tapasztalatot. 2016-ban csatlakozott a PwC Magyarországhoz, ahol az adminisztratív támogatás több oldalába is belekóstolt, mint team assistant, személyi asszisztens és pénzügyi asszisztens. 2019 februárjában csatlakozott a KONDOR Csoporthoz irodavezetőként és jelenleg a Back office igazgató pozíciót tölti be.

Szervezetfejlesztés és HR üzletágvezető, Partner

Polgár Lili

Polgár Lili HR Business Partner szakközgazdász (summa cum laude), Human Synergistics nemzetközileg akkreditált vezetésfejlesztési tanácsadó, szervezetfejlesztő (OD).

20 év szervezet- és vezetőfejlesztési tapasztalattal rendelkezik a KKV szektortól az állami cégeken keresztül a multinacionális vállalatokig. Tanácsadóként elsősorban felsővezetői fejlesztésekkel, változásmenedzsmenttel és együttműködést fejlesztő programokkal foglalkozik.

A KONDOR OD társalapítója, 2019-től a KONDOR Csoport Partnere.

Puskás Zsuzsanna Könyvelés és bérszámfejtés üzletágvezető
Könyvelés és bérszámfejtés üzletágvezető

Puskás Zsuzsanna

Puskás Zsuzsanna a vállalkozási ügyintéző és a kisvállalkozók gazdasági ügyintézője végzettségek megszerzését követően 2000-ben mérlegképes könyvelő képesítést szerzett. Tanulmányait ezután a Szent István Egyetemen folytatta közgazdász szakon. Közel tíz év számviteli és adózási tapasztalat megszerzését követően a tíz legnagyobb hazai számviteli szolgáltató egyikénél tevékenykedett könyvelési csoportvezetőként, és ezzel párhuzamosan a minőségirányítási rendszer kialakításával és működtetésével is foglalkozott. 2011-ben indította el saját könyvelési szolgáltatásokat nyújtó cégét, majd 2018-ban csatlakozott a KONDOR Csoporthoz a könyvelési üzletág vezetőjeként.

Adózási vezető

Vizer József

Vizer József 2003-ban végzett közgazdászként a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karán. 2003-ban mérlegképes könyvelő -, 2006-ban adótanácsadó -, 2012-ben okleveles forgalmiadó szakértő – és nemzetközi adószakértő képesítést szerzett. Közel tíz év adóigazgatási és adótanácsadói gyakorlat megszerzését követően 2013 óta különböző adózási vezetői pozíciókat töltött be, előbb a Lidl Magyarországnál, majd az RSM Hungary-nél. 2020-ban csatlakozott a KONDOR Csoporthoz az adótanácsadási üzletág vezetőjeként.

Pásztor László 2005-ben végzett közgazdászként a Pécsi Tudományegyetemen, adótanácsadói bizonyítványát 2007- ben szerezte meg. 2011-ben a közvetlen adók területén nemzetközi adószakértő címet nyert el. Több, mint egy évtizede foglalkozik nemzetközi adózással és transzferárazási kérdésekkel. A TranszFAIRár című könyv társszerzője, a TP GROUP társalapítója, szakmai vezetője. 2017-től a KONDOR Csoport Partnere.
TP üzletágvezető, Adószakértő, Partner

Pásztor László

Pásztor László 2005-ben végzett közgazdászként a Pécsi Tudományegyetemen, adótanácsadói bizonyítványát 2007- ben szerezte meg. 2011-ben a közvetlen adók területén nemzetközi adószakértő címet nyert el. Több, mint egy évtizede foglalkozik nemzetközi adózással és transzferárazási kérdésekkel. A TranszFAIRár című könyv társszerzője, a TP GROUP társalapítója, szakmai vezetője. 2017-től a KONDOR Csoport Partnere.

Kondor Bence Barnabás 2002-ben végzett jogászként. A PhD képzéssel párhuzamosan kezdte meg tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán (2002-2007). 2008 óta foglalkozik transzferárazással, valamint vállalkozás- és üzletfejlesztéssel. A TranszFAIRár című könyv társszerzője. A TP GROUP a KONDOR Csoport és a VISEGRAD Consulting Group alapítója.
Alapító, Partner

Dr. Kondor Bence Barnabás

Dr. Kondor Bence Barnabás 2002-ben végzett jogászként. A PhD képzéssel párhuzamosan kezdte meg tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán (2002-2007). 2008 óta foglalkozik transzferárazással, valamint vállalkozás- és üzletfejlesztéssel. A TranszFAIRár című könyv társszerzője. A TP GROUP, a KONDOR Csoport és a VISEGRAD Consulting Group alapítója.

Bársony Farkas pénzügyi jogász, hosszú ideig a GE Hungary ügyvezető igazgatója és több GE üzletág globális és EMEA adóügyi igazgatója. Legutóbb a PwC CEE TLS Partnere. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham Hungary) elnöke. Munkája elismeréseként a Magyar Érdemrend Lovagkereszt kitüntetettje. A Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja. A VISEGRAD Consulting Group társalapítója, 2019-től a KONDOR Csoport Partnere.
CEO, Partner

Dr. Bársony Farkas

Dr. Bársony Farkas pénzügyi jogász, hosszú ideig a GE Hungary ügyvezető igazgatója és több GE üzletág globális és EMEA adóügyi igazgatója. Legutóbb a PwC CEE TLS Partnere. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham Hungary) volt elnöke. Munkája elismeréseként a Magyar Érdemrend Lovagkereszt kitüntetettje. A Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja. A VISEGRAD Consulting Group társalapítója, 2019-től a KONDOR Csoport Partnere.