Kapcsolt vagy nem kapcsolt

avagy mi minősül kapcsolt vállalkozásnak

Transzferár – a szó hallatán a legtöbb cégvezető, pénzügyi szakember a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletekhez kapcsolódó dokumentációkészítési kötelezettségre, ennek nehézségeire, valamint elmulasztása esetén kiszabható kiemelkedő mértékű bírságra gondol először. Pedig a probléma forrása sokszor ott kezdődik, hogy meghatározzuk, mi is minősül kapcsolt vállalkozásnak.

A társasági adóról szóló törvény (Tao tv.) meglehetősen széles körben határozza meg a kapcsolt vállalkozások fogalmát, az élet mégis hozhat fejtörést annak megítélésében, hogy adott társaságok kapcsoltnak tekinthetők-e vagy sem.

A legegyszerűbb helyzet, amikor két vállalkozás között többségi befolyás gyakorlás (50%-ot meghaladó mértékű) valósul meg, akár közvetlenül, akár közvetetten. Fontos azonban megjegyezni, hogy a többségi befolyás nem feltétlenül egyezik meg a tulajdoni aránnyal. A Tao. tv. a Ptk. rendelkezéseire utal vissza, amely alapján többségi befolyás akkor valósul meg, ha természetes személy vagy jogi személy egy jogi személyben a szavazatok több mint felével, vagy meghatározó befolyással rendelkezik. Meghatározó befolyással akkor rendelkezik a személy, ha az érintett jogi személy tagja vagy részvényese, és

A meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a fenti jogosultságok közvetett módon biztosítottak.

Arra is fontos figyelemmel lenni, hogy a közeli hozzátartozók részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani. A Ptk. alapján közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülő valamint a testvér. Ennek megfelelően két olyan társaság, amelyek egyikének egy testvérpár egyik tagja a 100%-os tulajdonosa, a másiknak a testvérpár másik tagja a 100%-os tulajdonosa, kapcsolt vállalkozásnak minősül annak ellenére, hogy a tulajdonosi ábra alapján látszólag semmilyen tulajdoni összefonódás nincs a vállalkozások között.

Nézzünk néhány bonyolultabb, de többször is előforduló esetet erre a témakörre. Például, ha az említett két társaság mindegyikét a testvérpár tagjai 50-50% arányban tulajdonolják. Látszólag egyik fél részéről sem valósul meg többségi befolyásgyakorlás egyik vállalkozásban sem, azonban a közeli hozzátartozók részesedésének összeszámítását előíró rendelkezés alapján a társaságokat kapcsolt vállalkozásnak kell tekinteni.

Abban az esetben azonban, ha a társaságok egyikének tulajdonosa továbbra is a testvérpár egyik tagja, a másik társaság tulajdonosa a testvérpár másik tagjának házastársa, akkor a két vállalkozás jogilag nem minősül kapcsolt vállalkozásnak, hiszen a Ptk. alapján a testvér házastársa ugyan hozzátartozó, azonban nem minősül közeli hozzátartozónak. Ugyanezen szabály alapján nem minősülnek kapcsolt vállalkozásnak a társaságok abban az esetben sem, ha a vállalkozások mindegyikét a testvérpár egyik tagja, illetve a másik testvér házastársa 50-50% arányban tulajdonolja, és befolyás gyakorlás is ilyen arányban valósul meg.

Utóbbi két esetnél fontos azonban azt is hangsúlyozni, hogy az említett tulajdonosi viszonyok mellett is csak abban az esetben nem minősülnek a társaságok kapcsolt vállalkozásnak, ha nem valósul meg közös ügyvezetés. 2015-től figyelemmel kell lenni ugyanis arra, hogy a közös ügyvezetés is kapcsolt vállalkozási jogviszonyt keletkeztet. Ennek legegyszerűbb példája, ha két társaságnak ugyanaz a személy az ügyvezetője – ezek tehát kapcsolt vállalkozásnak minősülnek. Ha két társaság mindegyikének ugyanazon két magánszemély az ügyvezetője, akik mindkét vállalkozásban önállóan, vagy mindkét vállalkozásban csak együttesen jogosultak döntéshozatalra, akkor e két társaság szintén kapcsolt vállalkozásnak minősül a közös ügyvezetés miatt.

Gyakran előfordulnak viszont a fentieknél nehezebben megítélhető esetek is. Nézzük például hogyan kell megítélni azt, ha két személy közül az egyik egy társaság ügyvezetője, egy másik társaságban pedig cégvezetői tisztséget lát el, míg a másik személy a társaságokban fordítva látja el ezeket a tisztségeket (az elsőben cégvezető, a másikban ügyvezető). A Ptk. rendelkezése értelmében az ügyvezető vezető tisztségviselőnek minősül, aki a társaság érdekében, a jogszabályok, létesítő okirat, és a társaság legfőbb szerve által meghatározott keretek között köteles eljárni. A cégvezető ezzel szemben olyan munkavállaló, aki a vezető tisztségviselő rendelkezései alapján irányítja a társaság folyamatos működését. Fontos, hogy a cégvezető nem minősül vezető tisztségviselőnek, bár több kérdésben azzal egyező elbírálás alá esik.

A Tao. tv. definíciója úgy fogalmaz, hogy „kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg”.

A fenti fogalom-meghatározás szó szerinti értelmezése alapján joggal mondhatnánk, hogy a felvázolt esetben – ha egyéb körülmények miatt nem áll fenn kapcsolt vállalkozási viszony – az érintett társaságok nem minősülnek kapcsolt vállalkozásnak. A kérdés megítélése azonban nem ilyen egyszerű, hiszen vélhetően megvalósul az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás a cégvezető részéről is. Mindenképpen fontos tehát körültekintően megvizsgálni, hogy milyen jogkörrel rendelkeznek a cégvezetők a társaságokban, döntéshozatalhoz szükséges-e együttes aláírás, vagy az ügyvezetők egyszemélyben járnak-e el a társaságok mindegyikénél.

Összegzés

Annak megítélését, hogy két társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül vagy sem, számos nehezen megítélhető, körültekintést igénylő tényező nehezítheti, azonban fő szabályként elmondható, hogy kapcsolt vállalkozási viszony jellemzően (1) többségi tulajdon vagy szavazattöbbség; (2) meghatározó befolyás gyakorlás; illetve (3) közös ügyvezetés esetén állhat fenn. Emellett a jogszabály értelmében kapcsolt vállalkozásnak minősül a külföldi telephely, valamint külföldi vállalkozás belföldi telephelye is.

Megjegyeznénk még, hogy miután valamennyi rendelkezésre álló információ és körülmény vizsgálatával megállapítottuk, hogy a társaságok kapcsolt vállalkozásoknak minősülnek, fontos, hogy bejelentési kötelezettség is keletkezik. Ez a kötelezettség azonban csak akkor áll be, ha a társaságok egymással szerződést (ügyletet) kötnek – akár írásban, akár szóban –, ebben az esetben 15 napon belül be kell jelenteniük kapcsolt vállalkozási kapcsolatukat az adóhatóság részére. Az érintettek sok esetben megfeledkeznek róla, hogy kijelentési kötelezettség is terheli őket, a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését követő 15 napon belül. A be- és kijelentési kötelezettség elmulasztása esetén az adóhatóság 500.000 forintig terjedő bírsággal sújthatja a mulasztó felet.

Elmondható tehát, hogy a kapcsolt vállalkozások azonosítása, a kapcsolt viszony fennállásának meghatározása a transzferárazás egyik kulcskérdése, hiszen ez az alapja valamennyi, e témakörhöz kapcsolódó kötelezettségnek. Ha ez az azonosítás megtörtént, akkor következik annak megítélése, hogy keletkezik-e a feleknek transzferár nyilvántartás készítési és esetlegesen társasági adóalap módosítási kötelezettsége.

Amennyiben kétségei vannak annak megítélésében, hogy vállalkozása, vagy valamely ügyfele rendelkezik-e kapcsolt vállalkozással, segítünk Önnek. A lenti gombra kattintva töltse ki check list-ünket, melynek segítségével megbizonyosodhat róla, hogy fennállnak-e transzferárhoz kapcsolódó kötelezettségei.

A cikk szerzői:

Pásztor László – KONDOR Holding – TP üzletágvezető, adószakértő;
dr. Kondor Bence Barnabás – KONDOR Holding – alapító;
Tósoki Csilla – Senior Transzferár Tanácsadó

Szarvady Zsófia Irodavezető
Back office igazgató

Szarvady Zsófia

Szarvady Zsófia közgazdászként végzett 2012-ben a Budapesti Gazdasági Egyetemen alapszakon majd 2015-ben a Budapesti Metropolitan Egyetemen mester szakon. Tanulmányai alatt és az azt követő években az InterContinental Budapest Front Office részlegén szerzett széleskörű tapasztalatot. 2016-ban csatlakozott a PwC Magyarországhoz, ahol az adminisztratív támogatás több oldalába is belekóstolt, mint team assistant, személyi asszisztens és pénzügyi asszisztens. 2019 februárjában csatlakozott a KONDOR Csoporthoz irodavezetőként és jelenleg a Back office igazgató pozíciót tölti be.

Szervezetfejlesztés és HR üzletágvezető, Partner

Polgár Lili

Polgár Lili HR Business Partner szakközgazdász (summa cum laude), Human Synergistics nemzetközileg akkreditált vezetésfejlesztési tanácsadó, szervezetfejlesztő (OD).

20 év szervezet- és vezetőfejlesztési tapasztalattal rendelkezik a KKV szektortól az állami cégeken keresztül a multinacionális vállalatokig. Tanácsadóként elsősorban felsővezetői fejlesztésekkel, változásmenedzsmenttel és együttműködést fejlesztő programokkal foglalkozik.

A KONDOR OD társalapítója, 2019-től a KONDOR Csoport Partnere.

Puskás Zsuzsanna Könyvelés és bérszámfejtés üzletágvezető
Könyvelés és bérszámfejtés üzletágvezető

Puskás Zsuzsanna

Puskás Zsuzsanna a vállalkozási ügyintéző és a kisvállalkozók gazdasági ügyintézője végzettségek megszerzését követően 2000-ben mérlegképes könyvelő képesítést szerzett. Tanulmányait ezután a Szent István Egyetemen folytatta közgazdász szakon. Közel tíz év számviteli és adózási tapasztalat megszerzését követően a tíz legnagyobb hazai számviteli szolgáltató egyikénél tevékenykedett könyvelési csoportvezetőként, és ezzel párhuzamosan a minőségirányítási rendszer kialakításával és működtetésével is foglalkozott. 2011-ben indította el saját könyvelési szolgáltatásokat nyújtó cégét, majd 2018-ban csatlakozott a KONDOR Csoporthoz a könyvelési üzletág vezetőjeként.

Adózási vezető

Vizer József

Vizer József 2003-ban végzett közgazdászként a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karán. 2003-ban mérlegképes könyvelő -, 2006-ban adótanácsadó -, 2012-ben okleveles forgalmiadó szakértő – és nemzetközi adószakértő képesítést szerzett. Közel tíz év adóigazgatási és adótanácsadói gyakorlat megszerzését követően 2013 óta különböző adózási vezetői pozíciókat töltött be, előbb a Lidl Magyarországnál, majd az RSM Hungary-nél. 2020-ban csatlakozott a KONDOR Csoporthoz az adótanácsadási üzletág vezetőjeként.

Pásztor László 2005-ben végzett közgazdászként a Pécsi Tudományegyetemen, adótanácsadói bizonyítványát 2007- ben szerezte meg. 2011-ben a közvetlen adók területén nemzetközi adószakértő címet nyert el. Több, mint egy évtizede foglalkozik nemzetközi adózással és transzferárazási kérdésekkel. A TranszFAIRár című könyv társszerzője, a TP GROUP társalapítója, szakmai vezetője. 2017-től a KONDOR Csoport Partnere.
TP üzletágvezető, Adószakértő, Partner

Pásztor László

Pásztor László 2005-ben végzett közgazdászként a Pécsi Tudományegyetemen, adótanácsadói bizonyítványát 2007- ben szerezte meg. 2011-ben a közvetlen adók területén nemzetközi adószakértő címet nyert el. Több, mint egy évtizede foglalkozik nemzetközi adózással és transzferárazási kérdésekkel. A TranszFAIRár című könyv társszerzője, a TP GROUP társalapítója, szakmai vezetője. 2017-től a KONDOR Csoport Partnere.

Kondor Bence Barnabás 2002-ben végzett jogászként. A PhD képzéssel párhuzamosan kezdte meg tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán (2002-2007). 2008 óta foglalkozik transzferárazással, valamint vállalkozás- és üzletfejlesztéssel. A TranszFAIRár című könyv társszerzője. A TP GROUP a KONDOR Csoport és a VISEGRAD Consulting Group alapítója.
Alapító, Partner

Dr. Kondor Bence Barnabás

Dr. Kondor Bence Barnabás 2002-ben végzett jogászként. A PhD képzéssel párhuzamosan kezdte meg tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán (2002-2007). 2008 óta foglalkozik transzferárazással, valamint vállalkozás- és üzletfejlesztéssel. A TranszFAIRár című könyv társszerzője. A TP GROUP, a KONDOR Csoport és a VISEGRAD Consulting Group alapítója.

Bársony Farkas pénzügyi jogász, hosszú ideig a GE Hungary ügyvezető igazgatója és több GE üzletág globális és EMEA adóügyi igazgatója. Legutóbb a PwC CEE TLS Partnere. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham Hungary) elnöke. Munkája elismeréseként a Magyar Érdemrend Lovagkereszt kitüntetettje. A Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja. A VISEGRAD Consulting Group társalapítója, 2019-től a KONDOR Csoport Partnere.
CEO, Partner

Dr. Bársony Farkas

Dr. Bársony Farkas pénzügyi jogász, hosszú ideig a GE Hungary ügyvezető igazgatója és több GE üzletág globális és EMEA adóügyi igazgatója. Legutóbb a PwC CEE TLS Partnere. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham Hungary) volt elnöke. Munkája elismeréseként a Magyar Érdemrend Lovagkereszt kitüntetettje. A Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja. A VISEGRAD Consulting Group társalapítója, 2019-től a KONDOR Csoport Partnere.