Fontos Változások a Transzferár Adatszolgáltatási PM-NAV tájékoztatóban

Frissítés a Pénzügyminisztériumtól: Fontos Változások a Transzferár Adatszolgáltatási PM-NAV tájékoztatóban

A transzferár-adatszolgáltatással kapcsolatos tájékoztató jelentős változtatáson esett át 2023-ban, ami közvetlenül érintheti vállalkozásának adózási kötelezettségeit. Ismerje meg, hogy miként befolyásolják ezek a változások és hogyan készülhet fel a hatékony megfelelésre, hogy elkerülje a bírságot!

A kapcsolt vállalkozások közötti ügyletekre vonatkozó adatszolgáltatás első ízben a 2022-es évet érintően jelentett feladatot az adózóknak. A 2023-as évre az adatszolgáltatás tartalma kis mértékben módosult csak, ugyanakkor a napokban a nyomtatvány kitöltését segítő részletes tájékoztatóban több fontos módosítást tett közzé a Pénzügyminisztérium.

Miért fontos tisztában lenni az adatszolgáltatást és a nyilvántartásokat érintő módosításokkal?

Az adatszolgáltatás célja elsődlegesen, hogy segítse az Adóhatóságot a kockázatos ügyletek, a kockázatos adózók azonosításában, hogy minél hatékonyabban kerüljenek kiválasztásra ellenőrzésre a nagy kockázatot rejtő kapcsolt ügyletek. A 2023-as évet illetően az adózók számára még fontosabb, hogy megfelelően legyen kitöltve az adatszolgáltatás, hiszen a 2022-es év adatai és adatszolgáltatási, sőt ellenőrzési tapasztalatai alapján az Adóhatóságnak már viszonyítási alapja is lesz a kockázatok értékelés során. Egy-egy hibásan kitöltött mező (például gyártási ügylet esetén kereskedelemre vonatkozó TEÁOR kód szerepeltetése), vagy a tavalyi évhez képest történt lényeges változás (például módszerváltás) növelheti az adózó célzott ellenőrzésének esélyeit.

Emlékeztető – milyen módosítások jelentek meg az adatszolgáltatási nyomtatványban?

Ahogy korábbi hírlevelünkben jeleztük, két új ponttal egészült ki az adatszolgáltatási nyomtatvány:

  • az adózóknak adatot kell szolgáltatniuk az ügyletek összevonhatóságára / összevont vizsgálatára irányuló kérdéssel kapcsolatban, valamint
  • meg kell jelöliük a szokásos piaci jövedelmezőségre irányuló vizsgálatban kijelölt tesztelt felet, amennyiben a viszonteladási árak, a költség és jövedelem vagy az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszert választják a szokásos piaci ár alátámasztására.

Szakmai koherenciát vár el a hatóság az adatszolgáltatásban szereplő adatokban

A tájékoztató külön pontban foglalkozik azzal, hogy milyen hangsúlyos szerepe van az adatok transzferár-szakmai szempontú összhangjának, hogy az ügylet elnevezésének, a TEÁOR-kódnak, a választott módszernek és a jövedelmezőségi mutatónak koherensnek kell lennie. A szakmai összefüggések jelzésére a bevallási űrlaphoz kapcsolódó hibaüzenetek nem szolgálhatnak, ettől függetlenül akár egy ellenőrzés során, akár ellenőrzésre történő kiválasztási folyamatban azonosítható kockázati tényezőt jelenthet az adatokban rejlő bármilyen ellentmondás.

Adatszolgáltatás módosítása / javítása

A Pénzügyminisztérium tájékoztatója szerint, ha az adatszolgáltatás után kiderül, hogy valamely adat nem volt helytálló, a társasági adóbevallásban tett adatszolgáltatás helyesbítésével, illetve szükség esetén, ha adókötelezettséget is érintő módosításról van szó, önellenőrzéssel korrigálhat az adózó. Az adatszolgáltatásnak értelemszerűen meg kell egyeznie a számviteli beszámolóban és a helyi dokumentumban foglalt adatokkal, ennek ellenőrzése képezi az első lépését az Adóhatóság egyre növekvő számú jogkövetési vizsgálatainak is. Az országonkénti jelentés (country-by-country report) adataival való összhangra szintén szükséges törekedni.

Mentesülésre vonatkozó szabályok változása

Megerősítették, hogy abban az esetben, ha egy ügylet olyan tulajdonsággal is rendelkezik, amely alapján az adatszolgáltatás alól teljeskörűen mentesül, de olyan tulajdonsággal is, amely alapján csak részlegesen vagy egyáltalán nem mentesül (pl.: szokásos piaci árat megállapító határozattal érintett ügylet), akkor arról az ügyletről egyáltalán nem kell adatot szolgáltatni.

A költség-átterhelésekkel kapcsolatban kiemelendő, hogy az adatszolgáltatás alól részlegesen csak az a költségátterhelés mentesül, amelynél a független féltől származó költségeket terhelnek át. A kapcsolt féltől származó költségek esetében nincs részleges mentesülés.

Több alkalmazott egységár feltüntetése az adatszolgáltatásban

A tavalyi évben komoly fejtörést okozhatott a kitöltés során, hogy ha az adózó a kapcsolt ügyletben bármilyen oknál fogva többféle árat is alkalmaz (különböző, de azonos termékcsoportba tartozó termékek, vagy azonos termékek eltérő időszakban történő értékesítése esetén), milyen ár kerüljön a nyomtatványban az „alkalmazott ár” mezőbe az összehasonlító árak módszerével történő vizsgálat esetében. A tájékoztató megerősíti, hogy ekkor nem kell a kapcsolt egységárakról adatot szolgáltatni (az ATP lap 15–17. sorait nem kell kitölteni). Ez a kötelezettség csak akkor merül fel, ha az ügyletben egyetlen egy darab egységárat határoztak meg.

Abban az esetben viszont, ha az azonos termékcsoportba tartozó termékeknél termékenként külön jövedelmezőségi mutatót vizsgálnak, eltérő tartományokat határoznak meg, akkor mindegyik jövedelmezőségi mutatóról, tartományról adatot kell szolgáltatni külön ATP lap kitöltésével. Tehát ilyenkor egy ügylethez (vagy összevont ügyletekhez) tartozhat több ATP lap is, így lehetséges, hogy egy helyi dokumentumhoz több ATP lapot kell készíteni.

TEÁOR-kód jelölését érintő változások

Az adatszolgáltatásban fel kell tüntetni a vizsgált ügyletre legjellemzőbb TEÁOR-kódot. A tájékoztató szerint ez akár el is térhet a szokásos piaci jövedelmezőségi mutató meghatározása céljából készített adatbázis-kutatásban alkalmazott TEÁOR-kódtól. A Pénzügyminisztérium megerősíti, hogy a TEÁOR-kód megadásának célja csak az ügylet típusának nagyvonalú behatárolása, így, ha egy ügyletet több TEÁOR-kód is azonos mértékben jellemez, elfogadható például a legmagasabb értékű szolgáltatás kódjának kiválasztása és jelölése az adatszolgáltatás kitöltése során.

A fentiek mellett még a következő témaköröket érintette a tájékoztató módosítása:

  • Devizaösszegek eltérő árfolyamon történő átszámítása miatti eltérések kezelése;
  • A szokásos piaci árat megállapító határozat tárgyát képező ügyletről történő adatszolgáltatás mentessége;
  • Költségátterhelési ügyletek mentessége;
  • Szerződéses gyártást érintő összevonhatósági szabályok;
  • A számlázott transzferár-kiigazítások kezelése;
  • Ingyenes pénzeszközátadásról és átvételről történő adatszolgáltatás;
  • Hitelkeret rendelkezésre tartásáról és back-to-back kölcsönökről történő adatszolgáltatás;
  • Követelés engedményezési ügyletek kezelése;
  • Egyéb ügyletek kezelése.
Megosztás:

kategóriák

Kapcsolat

Szarvady Zsófia Irodavezető
Back office igazgató

Szarvady Zsófia

Szarvady Zsófia közgazdászként végzett 2012-ben a Budapesti Gazdasági Egyetemen alapszakon majd 2015-ben a Budapesti Metropolitan Egyetemen mester szakon. Tanulmányai alatt és az azt követő években az InterContinental Budapest Front Office részlegén szerzett széleskörű tapasztalatot. 2016-ban csatlakozott a PwC Magyarországhoz, ahol az adminisztratív támogatás több oldalába is belekóstolt, mint team assistant, személyi asszisztens és pénzügyi asszisztens. 2019 februárjában csatlakozott a KONDOR Csoporthoz irodavezetőként és jelenleg a Back office igazgató pozíciót tölti be.

Szervezetfejlesztés és HR üzletágvezető, Partner

Polgár Lili

Polgár Lili HR Business Partner szakközgazdász (summa cum laude), Human Synergistics nemzetközileg akkreditált vezetésfejlesztési tanácsadó, szervezetfejlesztő (OD).

20 év szervezet- és vezetőfejlesztési tapasztalattal rendelkezik a KKV szektortól az állami cégeken keresztül a multinacionális vállalatokig. Tanácsadóként elsősorban felsővezetői fejlesztésekkel, változásmenedzsmenttel és együttműködést fejlesztő programokkal foglalkozik.

A KONDOR OD társalapítója, 2019-től a KONDOR Csoport Partnere.

Puskás Zsuzsanna Könyvelés és bérszámfejtés üzletágvezető
Könyvelés és bérszámfejtés üzletágvezető

Puskás Zsuzsanna

Puskás Zsuzsanna a vállalkozási ügyintéző és a kisvállalkozók gazdasági ügyintézője végzettségek megszerzését követően 2000-ben mérlegképes könyvelő képesítést szerzett. Tanulmányait ezután a Szent István Egyetemen folytatta közgazdász szakon. Közel tíz év számviteli és adózási tapasztalat megszerzését követően a tíz legnagyobb hazai számviteli szolgáltató egyikénél tevékenykedett könyvelési csoportvezetőként, és ezzel párhuzamosan a minőségirányítási rendszer kialakításával és működtetésével is foglalkozott. 2011-ben indította el saját könyvelési szolgáltatásokat nyújtó cégét, majd 2018-ban csatlakozott a KONDOR Csoporthoz a könyvelési üzletág vezetőjeként.

Adózási vezető

Vizer József

Vizer József 2003-ban végzett közgazdászként a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karán. 2003-ban mérlegképes könyvelő -, 2006-ban adótanácsadó -, 2012-ben okleveles forgalmiadó szakértő – és nemzetközi adószakértő képesítést szerzett. Közel tíz év adóigazgatási és adótanácsadói gyakorlat megszerzését követően 2013 óta különböző adózási vezetői pozíciókat töltött be, előbb a Lidl Magyarországnál, majd az RSM Hungary-nél. 2020-ban csatlakozott a KONDOR Csoporthoz az adótanácsadási üzletág vezetőjeként.

Pásztor László 2005-ben végzett közgazdászként a Pécsi Tudományegyetemen, adótanácsadói bizonyítványát 2007- ben szerezte meg. 2011-ben a közvetlen adók területén nemzetközi adószakértő címet nyert el. Több, mint egy évtizede foglalkozik nemzetközi adózással és transzferárazási kérdésekkel. A TranszFAIRár című könyv társszerzője, a TP GROUP társalapítója, szakmai vezetője. 2017-től a KONDOR Csoport Partnere.
TP üzletágvezető, Adószakértő, Partner

Pásztor László

Pásztor László 2005-ben végzett közgazdászként a Pécsi Tudományegyetemen, adótanácsadói bizonyítványát 2007- ben szerezte meg. 2011-ben a közvetlen adók területén nemzetközi adószakértő címet nyert el. Több, mint egy évtizede foglalkozik nemzetközi adózással és transzferárazási kérdésekkel. A TranszFAIRár című könyv társszerzője, a TP GROUP társalapítója, szakmai vezetője. 2017-től a KONDOR Csoport Partnere.

Kondor Bence Barnabás 2002-ben végzett jogászként. A PhD képzéssel párhuzamosan kezdte meg tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán (2002-2007). 2008 óta foglalkozik transzferárazással, valamint vállalkozás- és üzletfejlesztéssel. A TranszFAIRár című könyv társszerzője. A TP GROUP a KONDOR Csoport és a VISEGRAD Consulting Group alapítója.
Szervezetfejlesztés és HR üzletágvezető, Alapító, Partner

Dr. Kondor Bence Barnabás

Dr. Kondor Bence Barnabás 2002-ben végzett jogászként. A PhD képzéssel párhuzamosan kezdte meg tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán (2002-2007). 2008 óta foglalkozik transzferárazással, valamint vállalkozás- és üzletfejlesztéssel. A TranszFAIRár című könyv társszerzője. A TP GROUP, a KONDOR Csoport és a VISEGRAD Consulting Group alapítója.

Bársony Farkas pénzügyi jogász, hosszú ideig a GE Hungary ügyvezető igazgatója és több GE üzletág globális és EMEA adóügyi igazgatója. Legutóbb a PwC CEE TLS Partnere. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham Hungary) elnöke. Munkája elismeréseként a Magyar Érdemrend Lovagkereszt kitüntetettje. A Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja. A VISEGRAD Consulting Group társalapítója, 2019-től a KONDOR Csoport Partnere.
CEO, Partner

Dr. Bársony Farkas

Dr. Bársony Farkas pénzügyi jogász, hosszú ideig a GE Hungary ügyvezető igazgatója és több GE üzletág globális és EMEA adóügyi igazgatója. Legutóbb a PwC CEE TLS Partnere. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham Hungary) volt elnöke. Munkája elismeréseként a Magyar Érdemrend Lovagkereszt kitüntetettje. A Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja. A VISEGRAD Consulting Group társalapítója, 2019-től a KONDOR Csoport Partnere.