Adópercek 2024/1. – 2024-től startol a globális minimumadó

Milyen új kötelezettségek várnak a vállalkozásokra a globális minimumadó 2024-es hatályba lépésével?

2024-től Magyarországon is bevezetésre került a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról szóló magyar jogszabály („Minimumadó törvény”), mely az OECD ajánlás alapján készített EU irányelv (2022/2523) szabályait ülteti át a magyar jogrendbe.

Bár az első év ún. átmeneti év lesz, amelynek köszönhetően naptári éves adózók esetén az első adatszolgáltatási és bevallási kötelezettségnek 2026. június 30-ig kell majd eleget tenni, célszerű már most megkezdeni annak vizsgálatát, hogy vállalkozásunk érintett-e a globális minimumadóban, van-e mentesülési lehetősége, és hogyan készítsük fel belső folyamatainkat, rendszereinket a kötelezettség teljesítésére.

Kiket érint az új kötelezettség?

A globális minimumadó kötelezettség alanyai azoknak a multinacionális vállalatcsoportoknak vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportoknak a tagjai, melyek esetében a végső anyavállalat konszolidált beszámolójában feltüntetett éves nettó árbevétel a tárgyév előtti 4 évből legalább 2 évben meghaladja a 750 millió eurót.

Az ilyen vállalatcsoportoknak bármely magyarországi tagja érintett lehet, és köteles az adatszolgáltatást teljesítő csoporttaggal együttműködni a kiegészítő adókötelezettség meghatározásában. A jogszabály kínál mentesülési lehetőségeket is, különösen a nemzetközi tevékenység kezdeti szakaszában illetőleg, ha adott országban a csoport tagjai együttesen 10 millió EUR alatti árbevételt és 1 millió EUR alatti nyereséget érnek el.

Adatszolgáltatási, bevallási és fizetési kötelezettségek

A globális minimumadó bevezetése a belföldi csoporttagok számára adatszolgáltatási, bevallási és kiegészítő adófizetési kötelezettséget eredményezhet. 

Az általános szabályok szerint a belföldi csoporttag a kiegészítő adókötelezettséggel érintett adóév kezdő napjától számított 12 hónapon belül köteles bejelentést tenni az adóhatóság felé kiegészítő adóalanyiságáról. A bejelentést a jogszabályban meghatározott adattartalommal kell teljesíteni. A kiegészítő adóra vonatkozó bevallást pedig legkésőbb az adatszolgáltatással érintett adóév utolsó napjától számított 15 hónapon belül kell benyújtani az adóhatósághoz, és ezzel egyidejűleg megfizetni a kiegészítő adót. Ezek alapján tehát egy naptári éves adózó esetén 2024 végéig teljesíteni kellene az első bejelentést, valamint 2026 március végéig be kellene nyújtani a bevallást. A jogszabály azonban egy átmeneti mentességet nyújt az első átmeneti évre vonatkozóan. Ennek értelmében az első adatszolgáltatási és bevallási kötelezettséget 2026. június végéig kell megtenni.

Amennyiben a végső anyavállalat vagy egy másik csoporttag már teljesítette a bevallást, akkor bizonyos feltételek teljesülése esetén a csoporttag mentesülhet a bevallási kötelezettség alól, azonban ebben az esetben a mentesülő belföldi csoporttagnak adatot kell szolgáltatnia a bevallást teljesítő tag azonosító adatairól és a benyújtás helyéről a bevallás benyújtását követő hat hónapon belül.

A bejelentési kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítés esetén 5 millió forint mulasztási bírság, míg a bevallási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítés esetén 10 millió forint mulasztási bírság szabható ki.

Az adó mértéke és számítása

Kiegészítő adófizetési kötelezettség akkor merül fel, ha a tényleges adókulcs (ETR) alacsonyabb a 15%‑os minimum adókulcsnál. A tényleges adókulcs az adott országban lévő csoporttagok kiigazított lefedett adójának és a csoporttagok elismert nettó nyereségének hányadosa.

A magyar jogszabály lefedett adóként nevesíti a társasági adót, a helyi iparűzési adót, az energiaellátók jövedelemadóját és az innovációs járulékot, míg az elismert nyereséget a számvitel szerinti adózás utáni eredményből vezeti le, visszanövelve a lefedett adók ráfordításként elszámolt összegével, és módosítva néhány kötelező és választható tétellel.

A törvény három módot határoz meg a kiegészítő adó beszedésére.

A jövedelem-hozzászámítási szabály (IIR) alapján a végső vagy közbenső anyavállalatnál merül fel a kiegészítő adó fizetési kötelezettség egy másik, alacsonyabb adóterhelésű csoporttag után.

Az aluladóztatott kifizetések szabálya (UTPR) szerint kell bevallani és megfizetni a kiegészítő adót, amennyiben a vállalatcsoport végső anyavállalata olyan Európai Unión kívüli államban rendelkezik illetőséggel, amely nem alkalmazza a fenti IRR szabályt, vagy amennyiben a vállalatcsoport végső anyavállalata kizárt szervezet (pl. állami szerv, nonprofit intézmény).

Az elismert belföldi kiegészítő adó szabálya (QDMTT) azt célozza meg, hogy az alacsony adóterhelésű ország saját maga szedje be a tényleges adószint és a minimumadó szint közötti különbözetet. A magyar szabályozás az elismert belföldi kiegészítő adó szabály bevezetésén túl alkalmaz egy mentességi szabályt is (QDMTT Safe Harbour), amely alapján a külföldi joghatóságoknak úgy kell tekinteni, hogy aluladóztatás esetén Magyarországon minden esetben megállapításra kerül a nemzetközi szabályokkal összhangban a kiegészítő adó.

A 9%-os társasági adó mérték következtében Magyarországon várhatóan a harmadik adó beszedési mód lesz jellemző, tehát a multinacionális vállalatcsoportok hazánkban jelenlévő alacsony adóterhelésű csoporttagjai után belföldön keletkezik kiegészítő adófizetési kötelezettség.

Alkalmazandó számviteli standardok

A magyar szabályozás meghatározza a kiegészítő adó meghatározása során alkalmazandó számviteli standardokat is. Fő szabályként a konszolidált beszámolót készítő, végső anyavállalat által alkalmazott beszámolókészítési standardot kell alkalmazni.

Az elismert belföldi kiegészítő adó (QDMTT) alkalmazása esetében azonban lehetőség van a helyi számviteli standard alkalmazására is. Amennyiben a vállalatcsoport minden belföldi csoporttagja olyan helyi számviteli standard szerint vezeti a könyvviteli nyilvántartásait, amely alapján a társasági adókötelezettségét is meghatározza, vagy társasági adókötelezettség hiányában a könyvviteli nyilvántartásokat független könyvvizsgáló ellenőrizte, akkor a belföldi kiegészítő adót is a helyi számviteli standard szerint kell meghatároznia (magyar számviteli standard vagy IFRS alapján).

A halasztott adó intézményének bevezetése a magyar számvitelben

A minimumadó bevezetésével halasztott adó elszámolására is lehetőség nyílik, amire eddig a magyar számvitel szabályai szerint nem volt lehetőség. Ennek megfelelően a magyar számviteli törvény is módosításra került.

A halasztott adóknak nagy jelentősége lehet a minimumadó kalkulációban. Fontos, hogy a tényleges adókulcs meghatározása során a számlálóban a tárgyévi lefedett adó és az ahhoz kapcsolódó átmeneti időbeli eltérésekből adódó halasztott adó is szerepeljen, hiszen ez is eldöntheti, hogy a tényleges adókulcs eléri-e a minimum adókulcsot és keletkezik-e plusz adófizetési kötelezettség.

A halasztott adókövetelések a nyereségadónak a jövőbeli időszakokban visszatérülő összegei, így például halasztott adót eredményező tételek az értékcsökkenés, követelés értékvesztés, fejlesztési tartalék, elhatárolt veszteség, fel nem használt adójóváírás továbbvitele. 

 Adókedvezményekre gyakorolt hatás

A tényleges adókulcs megállapítása szempontjából kiemelt fontosságú kérdés az adókedvezmények alkalmazhatósága. A nemzetközi szabályozással összhangban a hagyományos adókedvezményeken elért adómegtakarítást a kiegészítő adókötelezettséggel érintetteknek a kiegészítő adón keresztül vissza kell majd fizetni a költségvetésbe. Ez alól csak az ún. elismert visszatérítendő adókedvezmények jelentenek kivételt.

Ilyen elismert visszatérítendő kedvezményként került 2024-től bevezetésre az új K+F adókedvezmény.

Mire számíthatunk?

A globális minimumadó szabályok bevezetése az érintett vállalkozások részére az eddigi működésük és rendszereik teljes újragondolását teheti szükségessé, és a korábbinál sokkal szorosabb együttműködést követel meg a csoporttagoktól. Mindezt tovább nehezíti, hogy a törvény rendelkezése szerint az előírtak az OECD modell szabályaiban foglaltak szerint értelmezendők. Eszerint az vállalkozásoknak a magyar szabályozás mellett az OECD értelmezéseit és változásait is nyomon kell majd követnie. 

Mivel a szabályozás belföldi és nemzetközi szinten is újdonságnak számít, joggal várható még a szabályok további alakítása és pontosítása. 

A globális minimumadó szabályok alkalmazásáról további részletes információkat hallhatnak az MKVKOK-val közös szervezésben, márciusban megrendezésre kerülő kreditpontos képzésünkön, melyen a témában jártas Pénzügyminisztériumi szakértők ismertetik a magyarországi szabályozást és annak gyakorlati alkalmazását.

Ha kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, szakértő kollégáink szívesen állnak rendelkezésére!

Megosztás:

kategóriák

Kapcsolat

Szarvady Zsófia Irodavezető
Back office igazgató

Szarvady Zsófia

Szarvady Zsófia közgazdászként végzett 2012-ben a Budapesti Gazdasági Egyetemen alapszakon majd 2015-ben a Budapesti Metropolitan Egyetemen mester szakon. Tanulmányai alatt és az azt követő években az InterContinental Budapest Front Office részlegén szerzett széleskörű tapasztalatot. 2016-ban csatlakozott a PwC Magyarországhoz, ahol az adminisztratív támogatás több oldalába is belekóstolt, mint team assistant, személyi asszisztens és pénzügyi asszisztens. 2019 februárjában csatlakozott a KONDOR Csoporthoz irodavezetőként és jelenleg a Back office igazgató pozíciót tölti be.

Szervezetfejlesztés és HR üzletágvezető, Partner

Polgár Lili

Polgár Lili HR Business Partner szakközgazdász (summa cum laude), Human Synergistics nemzetközileg akkreditált vezetésfejlesztési tanácsadó, szervezetfejlesztő (OD).

20 év szervezet- és vezetőfejlesztési tapasztalattal rendelkezik a KKV szektortól az állami cégeken keresztül a multinacionális vállalatokig. Tanácsadóként elsősorban felsővezetői fejlesztésekkel, változásmenedzsmenttel és együttműködést fejlesztő programokkal foglalkozik.

A KONDOR OD társalapítója, 2019-től a KONDOR Csoport Partnere.

Puskás Zsuzsanna Könyvelés és bérszámfejtés üzletágvezető
Könyvelés és bérszámfejtés üzletágvezető

Puskás Zsuzsanna

Puskás Zsuzsanna a vállalkozási ügyintéző és a kisvállalkozók gazdasági ügyintézője végzettségek megszerzését követően 2000-ben mérlegképes könyvelő képesítést szerzett. Tanulmányait ezután a Szent István Egyetemen folytatta közgazdász szakon. Közel tíz év számviteli és adózási tapasztalat megszerzését követően a tíz legnagyobb hazai számviteli szolgáltató egyikénél tevékenykedett könyvelési csoportvezetőként, és ezzel párhuzamosan a minőségirányítási rendszer kialakításával és működtetésével is foglalkozott. 2011-ben indította el saját könyvelési szolgáltatásokat nyújtó cégét, majd 2018-ban csatlakozott a KONDOR Csoporthoz a könyvelési üzletág vezetőjeként.

Adózási vezető

Vizer József

Vizer József 2003-ban végzett közgazdászként a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karán. 2003-ban mérlegképes könyvelő -, 2006-ban adótanácsadó -, 2012-ben okleveles forgalmiadó szakértő – és nemzetközi adószakértő képesítést szerzett. Közel tíz év adóigazgatási és adótanácsadói gyakorlat megszerzését követően 2013 óta különböző adózási vezetői pozíciókat töltött be, előbb a Lidl Magyarországnál, majd az RSM Hungary-nél. 2020-ban csatlakozott a KONDOR Csoporthoz az adótanácsadási üzletág vezetőjeként.

Pásztor László 2005-ben végzett közgazdászként a Pécsi Tudományegyetemen, adótanácsadói bizonyítványát 2007- ben szerezte meg. 2011-ben a közvetlen adók területén nemzetközi adószakértő címet nyert el. Több, mint egy évtizede foglalkozik nemzetközi adózással és transzferárazási kérdésekkel. A TranszFAIRár című könyv társszerzője, a TP GROUP társalapítója, szakmai vezetője. 2017-től a KONDOR Csoport Partnere.
TP üzletágvezető, Adószakértő, Partner

Pásztor László

Pásztor László 2005-ben végzett közgazdászként a Pécsi Tudományegyetemen, adótanácsadói bizonyítványát 2007- ben szerezte meg. 2011-ben a közvetlen adók területén nemzetközi adószakértő címet nyert el. Több, mint egy évtizede foglalkozik nemzetközi adózással és transzferárazási kérdésekkel. A TranszFAIRár című könyv társszerzője, a TP GROUP társalapítója, szakmai vezetője. 2017-től a KONDOR Csoport Partnere.

Kondor Bence Barnabás 2002-ben végzett jogászként. A PhD képzéssel párhuzamosan kezdte meg tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán (2002-2007). 2008 óta foglalkozik transzferárazással, valamint vállalkozás- és üzletfejlesztéssel. A TranszFAIRár című könyv társszerzője. A TP GROUP a KONDOR Csoport és a VISEGRAD Consulting Group alapítója.
Szervezetfejlesztés és HR üzletágvezető, Alapító, Partner

Dr. Kondor Bence Barnabás

Dr. Kondor Bence Barnabás 2002-ben végzett jogászként. A PhD képzéssel párhuzamosan kezdte meg tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán (2002-2007). 2008 óta foglalkozik transzferárazással, valamint vállalkozás- és üzletfejlesztéssel. A TranszFAIRár című könyv társszerzője. A TP GROUP, a KONDOR Csoport és a VISEGRAD Consulting Group alapítója.

Bársony Farkas pénzügyi jogász, hosszú ideig a GE Hungary ügyvezető igazgatója és több GE üzletág globális és EMEA adóügyi igazgatója. Legutóbb a PwC CEE TLS Partnere. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham Hungary) elnöke. Munkája elismeréseként a Magyar Érdemrend Lovagkereszt kitüntetettje. A Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja. A VISEGRAD Consulting Group társalapítója, 2019-től a KONDOR Csoport Partnere.
CEO, Partner

Dr. Bársony Farkas

Dr. Bársony Farkas pénzügyi jogász, hosszú ideig a GE Hungary ügyvezető igazgatója és több GE üzletág globális és EMEA adóügyi igazgatója. Legutóbb a PwC CEE TLS Partnere. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham Hungary) volt elnöke. Munkája elismeréseként a Magyar Érdemrend Lovagkereszt kitüntetettje. A Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja. A VISEGRAD Consulting Group társalapítója, 2019-től a KONDOR Csoport Partnere.