Milyen új kötelezettségek várnak a vállalkozásokra a globális minimumadó 2024-es hatályba lépésével?
2024-től Magyarországon is bevezetésre került a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról szóló magyar jogszabály („Minimumadó törvény”), mely az OECD ajánlás alapján készített EU irányelv (2022/2523) szabályait ülteti át a magyar jogrendbe.
Bár az első év ún. átmeneti év lesz, amelynek köszönhetően naptári éves adózók esetén az első adatszolgáltatási és bevallási kötelezettségnek 2026. június 30-ig kell majd eleget tenni, célszerű már most megkezdeni annak vizsgálatát, hogy vállalkozásunk érintett-e a globális minimumadóban, van-e mentesülési lehetősége, és hogyan készítsük fel belső folyamatainkat, rendszereinket a kötelezettség teljesítésére.
Kiket érint az új kötelezettség?
A globális minimumadó kötelezettség alanyai azoknak a multinacionális vállalatcsoportoknak vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportoknak a tagjai, melyek esetében a végső anyavállalat konszolidált beszámolójában feltüntetett éves nettó árbevétel a tárgyév előtti 4 évből legalább 2 évben meghaladja a 750 millió eurót.
Az ilyen vállalatcsoportoknak bármely magyarországi tagja érintett lehet, és köteles az adatszolgáltatást teljesítő csoporttaggal együttműködni a kiegészítő adókötelezettség meghatározásában. A jogszabály kínál mentesülési lehetőségeket is, különösen a nemzetközi tevékenység kezdeti szakaszában illetőleg, ha adott országban a csoport tagjai együttesen 10 millió EUR alatti árbevételt és 1 millió EUR alatti nyereséget érnek el.
Adatszolgáltatási, bevallási és fizetési kötelezettségek
A globális minimumadó bevezetése a belföldi csoporttagok számára adatszolgáltatási, bevallási és kiegészítő adófizetési kötelezettséget eredményezhet.
Az általános szabályok szerint a belföldi csoporttag a kiegészítő adókötelezettséggel érintett adóév kezdő napjától számított 12 hónapon belül köteles bejelentést tenni az adóhatóság felé kiegészítő adóalanyiságáról. A bejelentést a jogszabályban meghatározott adattartalommal kell teljesíteni. A kiegészítő adóra vonatkozó bevallást pedig legkésőbb az adatszolgáltatással érintett adóév utolsó napjától számított 15 hónapon belül kell benyújtani az adóhatósághoz, és ezzel egyidejűleg megfizetni a kiegészítő adót. Ezek alapján tehát egy naptári éves adózó esetén 2024 végéig teljesíteni kellene az első bejelentést, valamint 2026 március végéig be kellene nyújtani a bevallást. A jogszabály azonban egy átmeneti mentességet nyújt az első átmeneti évre vonatkozóan. Ennek értelmében az első adatszolgáltatási és bevallási kötelezettséget 2026. június végéig kell megtenni.
Amennyiben a végső anyavállalat vagy egy másik csoporttag már teljesítette a bevallást, akkor bizonyos feltételek teljesülése esetén a csoporttag mentesülhet a bevallási kötelezettség alól, azonban ebben az esetben a mentesülő belföldi csoporttagnak adatot kell szolgáltatnia a bevallást teljesítő tag azonosító adatairól és a benyújtás helyéről a bevallás benyújtását követő hat hónapon belül.
A bejelentési kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítés esetén 5 millió forint mulasztási bírság, míg a bevallási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítés esetén 10 millió forint mulasztási bírság szabható ki.
Az adó mértéke és számítása
Kiegészítő adófizetési kötelezettség akkor merül fel, ha a tényleges adókulcs (ETR) alacsonyabb a 15%‑os minimum adókulcsnál. A tényleges adókulcs az adott országban lévő csoporttagok kiigazított lefedett adójának és a csoporttagok elismert nettó nyereségének hányadosa.
A magyar jogszabály lefedett adóként nevesíti a társasági adót, a helyi iparűzési adót, az energiaellátók jövedelemadóját és az innovációs járulékot, míg az elismert nyereséget a számvitel szerinti adózás utáni eredményből vezeti le, visszanövelve a lefedett adók ráfordításként elszámolt összegével, és módosítva néhány kötelező és választható tétellel.
A törvény három módot határoz meg a kiegészítő adó beszedésére.
A jövedelem-hozzászámítási szabály (IIR) alapján a végső vagy közbenső anyavállalatnál merül fel a kiegészítő adó fizetési kötelezettség egy másik, alacsonyabb adóterhelésű csoporttag után.
Az aluladóztatott kifizetések szabálya (UTPR) szerint kell bevallani és megfizetni a kiegészítő adót, amennyiben a vállalatcsoport végső anyavállalata olyan Európai Unión kívüli államban rendelkezik illetőséggel, amely nem alkalmazza a fenti IRR szabályt, vagy amennyiben a vállalatcsoport végső anyavállalata kizárt szervezet (pl. állami szerv, nonprofit intézmény).
Az elismert belföldi kiegészítő adó szabálya (QDMTT) azt célozza meg, hogy az alacsony adóterhelésű ország saját maga szedje be a tényleges adószint és a minimumadó szint közötti különbözetet. A magyar szabályozás az elismert belföldi kiegészítő adó szabály bevezetésén túl alkalmaz egy mentességi szabályt is (QDMTT Safe Harbour), amely alapján a külföldi joghatóságoknak úgy kell tekinteni, hogy aluladóztatás esetén Magyarországon minden esetben megállapításra kerül a nemzetközi szabályokkal összhangban a kiegészítő adó.
A 9%-os társasági adó mérték következtében Magyarországon várhatóan a harmadik adó beszedési mód lesz jellemző, tehát a multinacionális vállalatcsoportok hazánkban jelenlévő alacsony adóterhelésű csoporttagjai után belföldön keletkezik kiegészítő adófizetési kötelezettség.
Alkalmazandó számviteli standardok
A magyar szabályozás meghatározza a kiegészítő adó meghatározása során alkalmazandó számviteli standardokat is. Fő szabályként a konszolidált beszámolót készítő, végső anyavállalat által alkalmazott beszámolókészítési standardot kell alkalmazni.
Az elismert belföldi kiegészítő adó (QDMTT) alkalmazása esetében azonban lehetőség van a helyi számviteli standard alkalmazására is. Amennyiben a vállalatcsoport minden belföldi csoporttagja olyan helyi számviteli standard szerint vezeti a könyvviteli nyilvántartásait, amely alapján a társasági adókötelezettségét is meghatározza, vagy társasági adókötelezettség hiányában a könyvviteli nyilvántartásokat független könyvvizsgáló ellenőrizte, akkor a belföldi kiegészítő adót is a helyi számviteli standard szerint kell meghatároznia (magyar számviteli standard vagy IFRS alapján).
A halasztott adó intézményének bevezetése a magyar számvitelben
A minimumadó bevezetésével halasztott adó elszámolására is lehetőség nyílik, amire eddig a magyar számvitel szabályai szerint nem volt lehetőség. Ennek megfelelően a magyar számviteli törvény is módosításra került.
A halasztott adóknak nagy jelentősége lehet a minimumadó kalkulációban. Fontos, hogy a tényleges adókulcs meghatározása során a számlálóban a tárgyévi lefedett adó és az ahhoz kapcsolódó átmeneti időbeli eltérésekből adódó halasztott adó is szerepeljen, hiszen ez is eldöntheti, hogy a tényleges adókulcs eléri-e a minimum adókulcsot és keletkezik-e plusz adófizetési kötelezettség.
A halasztott adókövetelések a nyereségadónak a jövőbeli időszakokban visszatérülő összegei, így például halasztott adót eredményező tételek az értékcsökkenés, követelés értékvesztés, fejlesztési tartalék, elhatárolt veszteség, fel nem használt adójóváírás továbbvitele.
Adókedvezményekre gyakorolt hatás
A tényleges adókulcs megállapítása szempontjából kiemelt fontosságú kérdés az adókedvezmények alkalmazhatósága. A nemzetközi szabályozással összhangban a hagyományos adókedvezményeken elért adómegtakarítást a kiegészítő adókötelezettséggel érintetteknek a kiegészítő adón keresztül vissza kell majd fizetni a költségvetésbe. Ez alól csak az ún. elismert visszatérítendő adókedvezmények jelentenek kivételt.
Ilyen elismert visszatérítendő kedvezményként került 2024-től bevezetésre az új K+F adókedvezmény.
Mire számíthatunk?
A globális minimumadó szabályok bevezetése az érintett vállalkozások részére az eddigi működésük és rendszereik teljes újragondolását teheti szükségessé, és a korábbinál sokkal szorosabb együttműködést követel meg a csoporttagoktól. Mindezt tovább nehezíti, hogy a törvény rendelkezése szerint az előírtak az OECD modell szabályaiban foglaltak szerint értelmezendők. Eszerint az vállalkozásoknak a magyar szabályozás mellett az OECD értelmezéseit és változásait is nyomon kell majd követnie.
Mivel a szabályozás belföldi és nemzetközi szinten is újdonságnak számít, joggal várható még a szabályok további alakítása és pontosítása.
A globális minimumadó szabályok alkalmazásáról további részletes információkat hallhatnak az MKVKOK-val közös szervezésben, márciusban megrendezésre kerülő kreditpontos képzésünkön, melyen a témában jártas Pénzügyminisztériumi szakértők ismertetik a magyarországi szabályozást és annak gyakorlati alkalmazását.
Ha kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, szakértő kollégáink szívesen állnak rendelkezésére!
