Adópercek – 2023/5. – Adócsomag javaslat 2024

A Kormány 2024. évre vonatkozó adócsomag tervezetét (T/4243. számú törvényjavaslat) június 6-án terjesztette az Országgyűlés elé. A törvényjavaslat számos módosítást tartalmaz, melyek közül jelen hírlevelünkben a legfontosabbakat ismertetjük.

SZÁMVITELT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

Tőkeegyesítő társaságok határon átnyúló átalakulása

A javaslat alapján a Számviteli törvény átalakulásra vonatkozó előírásai mellett a tőkeegyesítő társaságok határon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló törvény (2021. évi CXXIV. törvény) előírásait is alkalmazni kell az átalakulásokra. Így például az átalakulási tervnek tartalmaznia kell:

  • A társaság ügyvezető, felügyeleti és ellenőrző szervei tagjainak, vezető állású munkavállalóinak biztosított különleges jogosultságokat, ideértve a származási tagállamban az előző 5 évben a társaság által esetlegesen kapott bármely ösztönzőt vagy támogatást,
  • Az átalakulás ellen szavazók pénzbeli kártalanítására vonatkozó részletes ajánlatot,
  • A határokon átnyúló átalakulás várható hatását a munkavállalókra,
  • Szükség esetén tájékoztatást azon eljárásokról, amelyek keretében megállapítják a jogutód társaságban a munkavállalói részvételi jogok meghatározásában történő munkavállalói közreműködésre vonatkozó rendelkezéseket.

A javasolt rendelkezést a 2024-ben induló üzleti évre már kötelező lenne alkalmazni, a 2023-ben induló üzleti év esetében azonban csak lehetőség lenne.

A társaságiadó információk közzététele

A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést, és bizonyos esetekben a jelentés teljes körűségének hiányára vonatkozó nyilatkozatot közzé kell tenni az adózó honlapján és legalább öt egymást követő évben elérhetőnek kell maradnia.

Ez a szabály 2024. június 22-én vagy az azt követően induló üzleti évre lenne alkalmazandó.

TÁRSASÁGI ADÓ

Veszteségelhatárolás

A javaslat alapján megszűnne a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, elhatárolt, még fel nem használt veszteség felhasználására vonatkozó időbeli korlát (ami eddig a 2030-ben záródó adóév volt). A 2015-ig keletkezett veszteséget tehát ezentúl korlátlan ideig lehetne érvényesíteni.

A javaslat törvényi szintre emelné a Veszélyhelyzeti kormányrendelet (586/2022.) egyik szabályát, amely szerint a csődeljárás vagy felszámolási eljárási egyezségben elengedett kötelezettséggel összefüggő veszteségelhatárolási szabályt kell alkalmazni akkor is, ha olyan kötelezettségről van szó, amelynek elengedésére reorganizációs eljárás vagy szerkezetátalakítási terv alapján kerül sor.

Termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság fogalma

A termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság fogalma kiegészülhet azzal az esettel, amikor az ilyen jellegű ingatlant az adózó a mérlegfordulónapot követően szerzi meg, és azt még az évben értékesíti vagy kivezeti a nyilvántartásából. Ebben az esetben a 75%-os arányszámot a tranzakciót megelőző napra vonatkozó főkönyvi nyilvántartásban szereplő adatok alapján kellene kiszámolni, a mérlegfordulónapi értékek helyett. Az új szabályt a hatálybalépést követően értékesített, kivezetett részesedésekre is alkalmazni kellene.

Adóalap módosító tételek

  • A javaslat pontosítja a kedvezményezett eszközátruházás esetén az átruházó társaságnál érvényesíthető adóalap-csökkentés és az alkalmazandó adóalap növelés összegét. A módosítás nem jelent tartalmi változtatást, csupán összhangba hozza a társasági adó és a számviteli törvény által használt fogalmakat.
  • A javaslat alapján a reklámadóról szóló törvény szerinti reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költségek elszámolhatóak lehetnek társasági adó szempontból. Eddig ezek a költségek nem a vállalkozás érdekében felmerült költség címén növelték a társasági adóalapot.
  • Egyes adományok társasági adó szempontú levonhatóságával kapcsolatban a javaslat könnyítést tartalmaz. A Nemzeti Összefogás Számlaszáma javára visszafizetési kötelezettség nélkül (és adomány jogcímen) adott támogatás, juttatás külön igazolás nélkül is elismert ráfordításnak minősülhet a társasági adóalapban.

HELYI ADÓK

Egyszerűsített adóalapot alkalmazók adóelőlegfizetése telephely váltás esetén

A jelenlegi szabályok szerint az a kisvállalkozó, aki az előző adóévében elérte a 25 millió/120 millió Ft feletti bevételi határokat, de az adóévben új önkormányzat illetékességi területén nyit telephelyet vagy székhelyét áthelyezi, nincs adóelőleg-fizetési kötelezettsége az új telephely fekvése szerinti önkormányzat felé. A javaslat ezt a helyzetet orvosolná azzal, hogy ilyen esetben az adóelőleget a következő módszerrel kellene megállapítani: a legmagasabb, azaz a 8,5 millió Ft-os fix összegű adóalapot kell arányosítani az adókötelezettség adott településen való fennállásának napjaira és az önkormányzat rendelete szerinti adómértékkel megszorozni.

Gépjárműadó

A javaslat alapján a gépjárműadót 2024. január 1-jétől egy összegben, minden év április 15-ig kellene majd megfizetni. A magánszemélyek a fizetendő összegre öthavi részletfizetést kérelmezhetnek.

Munkaerőkölcsönzőket érintő új lehetséges kötelezettség

Munkaerő-kölcsönzést végző vállalkozó esetén minden olyan önkormányzat illetékességi területe telephellyé válna, tehát az önkormányzat jogosult lenne az iparűzési adóra, ahol a kölcsönzött munkavállalók az adóéven belül összesen legalább 1440 óra időtartamban munkát végeznek.

Légi személyszállítást végzők iparűzési adókötelezettsége

A légi személyszállítást végző vállalkozóknak helyi iparűzési adó telephelyet keletkeztet az a repülőtér, ahonnan a járatai indulnak. Esetükben a nettó árbevételük részét képezi a vállalkozó Magyarországról induló repülőjáratain nyújtott légi személyszállítási szolgáltatás és az azzal együtt nyújtott szolgáltatás ellenértéke is.

INNOVÁCIÓS JÁRULÉK

Szokásos piaci ár

A javaslat alapján az innovációs járulék alapjának meghatározása során a szokásos piaci árat a társasági adózás rendszerében előírt módszertan szerint szükséges meghatározni. A módosítás célja az egyes jogszabályok szokásos piaci ár meghatározásának összehangolása.

KIVA alanyok járulékalapja

A javaslat alapján a KIVA alanyoknak lehetősége lesz arra, hogy amennyiben innovációs járulék fizetésére kötelezettek, akkor az adóalapot az egyszerűsített módon meghatározott helyi iparűzési adóalap szerint határozzák meg (azaz a KIVA alapjának 20%-kal növelt összege után). A választás bejelentéshez kötött és adóévre szól, első alkalommal a 2023. évre választható.

EXTRAPROFIT ADÓK

A törvényjavaslat értelmében 2023. augusztus 1-jei hatállyal több különadóra vonatkozó rendelkezés (pl.  a banki különadó, a pénzügyi tranzakciós illeték) változatlanul átkerülne a vonatkozó ágazati törvényekbe.

A jelenlegi extraprofit adó rendeletben a népegészségügyi termékadóra vonatkozóan előírt szabályokat a javaslat szintén változatlan tartalommal emelné be a Neta törvénybe, valamint a jövedéki adóra vonatkozóan kormányrendeletben előírtakat is törvényi szintre emelné.

LÉGITÁRSASÁGOK HOZZÁJÁRULÁSA

2023. augusztus 1-től lépne hatályba a légitársaságok hozzájárulás fizetési kötelezettségére vonatkozó szabályozás. A hozzájárulás fizetésére kötelezett az a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet, amely az utas- és poggyászkezelési tevékenységet látja el.

A hozzájárulás alapja a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet által kiszolgált légi jármű belföldről induló utasainak száma, a tranzit utasokat kivéve. A hozzájárulás mértéke az úticéltól és az adott ülésre jutó kibocsátási mértéktől függően változó.

ROBON-HOOD ADÓ

A javaslat a Vészhelyzeti kormányrendelettel (816/2021. kormányrendelet) bevezetett előírások törvényi szintre emelését tartalmazza. Lényege, hogy energiaellátónak minősül a kőolajtermék-előállító és -nagykereskedő mellett az a kőolajterméket értékesítő kereskedő is, amely az általa külföldről beszerzett kőolajterméket értékesíti. Ehhez kapcsolódva a törvényjavaslat a vásárolt kőolajtermék értékesítése árbevételének a belföldről és a külföldről beszerzett kőolajtermék értékesítéséből származó árbevételre történő megosztásáról rendelkezik, olyan aránnyal, amilyen arányt az éves beszámolóban kimutatott vagy a könyvviteli zárlat alapján megállapított eladott áruk beszerzési értékén belül a belföldről és a külföldről beszerzett kőolajtermékek értéke képvisel. A megosztáshoz külön nyilvántartást is előír a javaslat, amely tartalmazza

  • a belföldről és külföldről beszerzett kőolajtermékek arányszámát,
  • az áruként beszerzett összes kőolajtermék beszerzési értékét,
  • a belföldről áruként beszerzett kőolajtermékek beszerzési értékét és
  • a külföldről áruként beszerzett kőolajtermékek beszerzési értékét.

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

Kedvezmények

A javaslat törvényi szintre emelné a 30 év alatti anyák személyi jövedelemadó kedvezményére vonatkozó rendeleti szabályokat és azt a szabályt is, mely szerint, ha tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos személynek minősülő kedvezményezett eltartottról gondoskodik a magánszemély, akkor a családi adókedvezményt jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 66 670 forinttal növelt összegben veheti igénybe.

Munkába járás költségének megtérítése

Szintén törvényi szintre emelné a javaslat azt a szabályt, mely szerint a külön kormányrendelet szerinti munkába járás jogcímén juttatott jövedelem megállapításánál figyelmen kívül hagyható költségtérítés összege kilométerenként 15 forint helyett 30 forint.

80%-os költséghányad alkalmazása

A javaslat értelmében 2023. augusztus 1-jei hatállyal a személygépjármű-vezető képzés tevékenységet végző átalányadózó egyéni vállalkozók is jogosultak lennének a 80%-os költséghányad alkalmazására.

Bizalmi vagyonkezelés alapján kezelt vagyon és magánalapítványi vagyon

A javaslat megszüntetné a bizalmi vagyonkezelésbe bevitt vagyon felértékelésének adómentességét. Így a jogszabályváltozás kihirdetését követő 30 napon túl létrejött bizalmi vagyonkezelések és már meglévő bizalmi vagyonkezelésbe történő további vagyonelem átadások a korábbinál kedvezőtlenebb adózás alá esnek.

A javaslat szerint a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján vagyont rendelő személy vagyonrendelése, illetve a magánalapítvány esetében az alapító, csatlakozó magánszemély alapítványba történő vagyonrendelése értékesítésnek minősülne. Az értékesítésből származó jövedelem az átadott vagyoni érték azon értéke lenne, melyen a kezelt vagyon, illetve az alapítvány számviteli nyilvántartásba vette, csökkentve az átadott vagyon általános szabályok szerint megállapított szerzési értékével. A jövedelem adókezelése az átadott vagyonelem tárgyától függene, így a jövedelem minősülhet ingatlanértékesítésből származó jövedelemnek vagy akár árfolyamnyereségnek is.

Az új szabályok a vagyonkezelésből juttatott vagyonszerzésre vonatkozóan is szigorodnak. A rendelkezések alapján a kiadott vagyoni érték szerzési értéke az az érték lenne, melyen a kezelt vagyon a magánalapítvány számviteli nyilvántartásában a vagyoni érték kiadásakor értékhelyesbítés nélkül szerepelt. Azonban, ha a juttatott vagyont a kezelt vagyon vagy az alapítványi vagyon által nem pénzben juttatott osztalékként szerezték meg, a vagyon szerzési értéke a vagyoni érték megszerzése időpontjára számított szokásos piaci érték.

Fentieken túl a javaslat a vagyonkezelésre vonatkozóan további részleteket is szabályoz.

KATA

A törvényjavaslat a KATA adózást alkalmazókra vonatkozóan több szabályt is pontosítana.  A javaslat egyértelműsíti, hogy csak a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként szerzett bevétel eredményezi az adóalanyiság megszűnését, így tehát pl. tőkejövedelem juttatása nem eredményezi az adóalanyiság megszűnését.  

További pontosítás, hogy a kisadózó annak a hónapnak az utolsó napjával veszítené el adóalanyiságát, amelyikben már nem minősül főállású egyéni vállalkozónak.

ÁLTALÁNOS FORGAMI ADÓ

Az eNyugta koncepció további szabályai

A törvényjavaslat további részleteket fogalmaz meg az eNyugta szabályozásához kapcsolódóan, többek között fogalmak meghatározásáról rendelkezik (e-nyugta, e-pénztárgép, nyugtatár, nyugtatár szolgáltató, vevői alkalmazás), és felhatalmazási rendelkezéseket pontosít. A részletszabályokról egy külön miniszteri rendelet fog rendelkezni.

EU tagállamban letelepedett adóalany belföldi ingatlan szerzése utáni áfa visszaigénylés

A javaslat lehetőséget adna a belföldön nem letelepedett, de az Unióban letelepedett adóalanyok számára, hogy a belföldi ingatlan szerzése kapcsán 2021. december 31-ét követően megállapított előzetesen felszámított áfát a belföldön nem letelepedett adóalanyokra vonatkozó áfa-visszatéríttetési eljárás (ELEKÁFA) keretében érvényesítsék.

Csoportos áfa-alanyiságból történő kiválás

A jogszabályon alapuló feladatátszervezések során, ha a feladatot ellátó egyik adóalanytól a feladat ellátása más adóalanyhoz kerül, és jogszabály kimondja, hogy a feladatot átvevő adóalany jogutód, akkor az átadást a törvény kihirdetését követő naptól áfa szempontból is jogutódlásnak kellene tekinteni. A csoportos adóalanyiságból történő kiválás is jogutódlással történő megszűnésnek minősülne, tehát nem járna áfa fizetési kötelezettséggel.

A hulladékgazdálkodással átalakításával kapcsolatban tervezett áfa szabály módosítások

  • A javaslat módosításokat az átalakuló hulladékgazdálkodás szabályaival összhangban módosítaná az általános forgalmi adó szabályokat is.
  • A 2024. január 1-vel bevezetésre kerülő kötelező visszaváltási díjas rendszer bevezetésével a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasznosítható termékek speciális adókezelés alá esnének, nem kezelhetők göngyölegként áfa szempontból.  A visszaváltási díjuk nem lenne része az értékesítés adóalapjának, így míg a betétdíjas termék visszaváltásakor az adó alapja utólag csökken, ezen visszaváltási díj visszatérítésekor az adóalap utólag sem változna.
  • A javaslat szerint termékértékesítésként adófizetési kötelezettség keletkezik a vissza nem váltott termékek után.  nem újrahasznosítható termékek vissza nem váltása után. Ez a kötelezettség a hulladékgazdálkodási koncessziót nyert piaci szereplőt terheli.

JÖVEDÉKI ADÓ

A javaslat a jövedéki adóra vonatkozóan is számos módosítást tartalmaz. Ezek közül néhányat említünk:

  • 2024. január 1-jével emelkedni fog az üzemanyagok (benzin, gázolaj, petróleum) jövedéki adómértéke, illetve csökkenni fog a kereskedelmi gázolaj jogcímen (pl. közúti árufuvarozáshoz felhasznált gázolaj) visszaigényelhető jövedéki adó mértéke.
  • A módosítás értelmében az adóraktár az általa szabadforgalomba bocsátott adózott jövedéki terméket kereskedelmi céllal is visszafogadhatja, azzal a kikötéssel, hogy az adófelfüggesztés alatt álló jövedéki termékektől elkülönítetten kellene tárolni, nyilvántartani. A feladott termék szállítólevele alapján egyértelműen elkülöníthetőnek kell lennie az adófizetési kötelezettséget keletkeztető termékfeladásoktól. Kiskereskedelmi tevékenység során, adóraktári engedély birtokában nem kellene jövedéki biztosítékot nyújtani, a készletváltozásoknak azonban a napi elektronikus adatszolgáltatásban szerepelnie kellene.
  • A csendes bor részleges és teljes alkoholmentesítésére 2023. augusztus 1-jei hatállyal új alkoholmentesítés fogalmat vezetnének be.

ADÓZÁS RENDJE, ADÓIGAZGATÁS

Feltételes adómegállapítás szabályainak változása

A javaslat alapján a jövőben típusszerződésekre is lehetne kérni feltételes adómegállapítást. A feltételes adómegállapítási kérelem díja is változna, amely típusszerződés esetén tízmillió forint, egyéb esetben nyolcmillió forint, sürgősségi elbírálás esetén pedig tizenkettőmillió forint lenne.

Adózói minősítésekre vonatkozó könnyítések

A javaslat a megbízható adózói minősítésre két könnyítést fogalmaz meg. Egyrészt az adóhatóság a minősítés során nem venné figyelembe a 100 ezer forintot meg nem haladó, végrehajtásra irányuló megkereséseket, másrészt a javaslat rendezné az áfa- és tao csoport tagjainak minősitésében előforduló anomáliákat.

A köztartozásmentes adatbázisból jelenleg akár 1000 forint adótartozás esetén is ki lehet esni, és ez sok társaság számára jelentős következményekkel (kedvezmények, üzleti hátrány stb.) járhat. A javaslat értelmében 30 000 forintnál kevesebb köztartozás és/vagy 5000 Ft-nál kevesebb adótartozás esetén az adózó nem esne ki az adatbázisból.

Adószám törlés

A javaslat szerint a jövőben az adóhatóság törli az adószámot, amennyiben az adózó az összesítő nyilatkozat benyújtási, vagy a havi adó- és járulékbevallási kötelezettségének a törvényi határidőtől számított 180 napon belül (a korábbi 365 nap helyett) az állami adó- és vámhatóság felszólítása ellenére sem tesz eleget.

Automatikus részletfizetési kedvezmény

A törvényjavaslat értelmében az automatikus részletfizetési kedvezmény már jogi személyek számára is elérhetővé válna, legfeljebb 1 millió forint összegű adótartozásra legfeljebb hathavi pótlékmentes részletfizetés lenne automatikusan engedélyezhető.

Megosztás:

kategóriák

Kapcsolat

Szarvady Zsófia Irodavezető
Back office igazgató

Szarvady Zsófia

Szarvady Zsófia közgazdászként végzett 2012-ben a Budapesti Gazdasági Egyetemen alapszakon majd 2015-ben a Budapesti Metropolitan Egyetemen mester szakon. Tanulmányai alatt és az azt követő években az InterContinental Budapest Front Office részlegén szerzett széleskörű tapasztalatot. 2016-ban csatlakozott a PwC Magyarországhoz, ahol az adminisztratív támogatás több oldalába is belekóstolt, mint team assistant, személyi asszisztens és pénzügyi asszisztens. 2019 februárjában csatlakozott a KONDOR Csoporthoz irodavezetőként és jelenleg a Back office igazgató pozíciót tölti be.

Szervezetfejlesztés és HR üzletágvezető, Partner

Polgár Lili

Polgár Lili HR Business Partner szakközgazdász (summa cum laude), Human Synergistics nemzetközileg akkreditált vezetésfejlesztési tanácsadó, szervezetfejlesztő (OD).

20 év szervezet- és vezetőfejlesztési tapasztalattal rendelkezik a KKV szektortól az állami cégeken keresztül a multinacionális vállalatokig. Tanácsadóként elsősorban felsővezetői fejlesztésekkel, változásmenedzsmenttel és együttműködést fejlesztő programokkal foglalkozik.

A KONDOR OD társalapítója, 2019-től a KONDOR Csoport Partnere.

Puskás Zsuzsanna Könyvelés és bérszámfejtés üzletágvezető
Könyvelés és bérszámfejtés üzletágvezető

Puskás Zsuzsanna

Puskás Zsuzsanna a vállalkozási ügyintéző és a kisvállalkozók gazdasági ügyintézője végzettségek megszerzését követően 2000-ben mérlegképes könyvelő képesítést szerzett. Tanulmányait ezután a Szent István Egyetemen folytatta közgazdász szakon. Közel tíz év számviteli és adózási tapasztalat megszerzését követően a tíz legnagyobb hazai számviteli szolgáltató egyikénél tevékenykedett könyvelési csoportvezetőként, és ezzel párhuzamosan a minőségirányítási rendszer kialakításával és működtetésével is foglalkozott. 2011-ben indította el saját könyvelési szolgáltatásokat nyújtó cégét, majd 2018-ban csatlakozott a KONDOR Csoporthoz a könyvelési üzletág vezetőjeként.

Adózási vezető

Vizer József

Vizer József 2003-ban végzett közgazdászként a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karán. 2003-ban mérlegképes könyvelő -, 2006-ban adótanácsadó -, 2012-ben okleveles forgalmiadó szakértő – és nemzetközi adószakértő képesítést szerzett. Közel tíz év adóigazgatási és adótanácsadói gyakorlat megszerzését követően 2013 óta különböző adózási vezetői pozíciókat töltött be, előbb a Lidl Magyarországnál, majd az RSM Hungary-nél. 2020-ban csatlakozott a KONDOR Csoporthoz az adótanácsadási üzletág vezetőjeként.

Pásztor László 2005-ben végzett közgazdászként a Pécsi Tudományegyetemen, adótanácsadói bizonyítványát 2007- ben szerezte meg. 2011-ben a közvetlen adók területén nemzetközi adószakértő címet nyert el. Több, mint egy évtizede foglalkozik nemzetközi adózással és transzferárazási kérdésekkel. A TranszFAIRár című könyv társszerzője, a TP GROUP társalapítója, szakmai vezetője. 2017-től a KONDOR Csoport Partnere.
TP üzletágvezető, Adószakértő, Partner

Pásztor László

Pásztor László 2005-ben végzett közgazdászként a Pécsi Tudományegyetemen, adótanácsadói bizonyítványát 2007- ben szerezte meg. 2011-ben a közvetlen adók területén nemzetközi adószakértő címet nyert el. Több, mint egy évtizede foglalkozik nemzetközi adózással és transzferárazási kérdésekkel. A TranszFAIRár című könyv társszerzője, a TP GROUP társalapítója, szakmai vezetője. 2017-től a KONDOR Csoport Partnere.

Kondor Bence Barnabás 2002-ben végzett jogászként. A PhD képzéssel párhuzamosan kezdte meg tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán (2002-2007). 2008 óta foglalkozik transzferárazással, valamint vállalkozás- és üzletfejlesztéssel. A TranszFAIRár című könyv társszerzője. A TP GROUP a KONDOR Csoport és a VISEGRAD Consulting Group alapítója.
Szervezetfejlesztés és HR üzletágvezető, Alapító, Partner

Dr. Kondor Bence Barnabás

Dr. Kondor Bence Barnabás 2002-ben végzett jogászként. A PhD képzéssel párhuzamosan kezdte meg tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán (2002-2007). 2008 óta foglalkozik transzferárazással, valamint vállalkozás- és üzletfejlesztéssel. A TranszFAIRár című könyv társszerzője. A TP GROUP, a KONDOR Csoport és a VISEGRAD Consulting Group alapítója.

Bársony Farkas pénzügyi jogász, hosszú ideig a GE Hungary ügyvezető igazgatója és több GE üzletág globális és EMEA adóügyi igazgatója. Legutóbb a PwC CEE TLS Partnere. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham Hungary) elnöke. Munkája elismeréseként a Magyar Érdemrend Lovagkereszt kitüntetettje. A Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja. A VISEGRAD Consulting Group társalapítója, 2019-től a KONDOR Csoport Partnere.
CEO, Partner

Dr. Bársony Farkas

Dr. Bársony Farkas pénzügyi jogász, hosszú ideig a GE Hungary ügyvezető igazgatója és több GE üzletág globális és EMEA adóügyi igazgatója. Legutóbb a PwC CEE TLS Partnere. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham Hungary) volt elnöke. Munkája elismeréseként a Magyar Érdemrend Lovagkereszt kitüntetettje. A Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja. A VISEGRAD Consulting Group társalapítója, 2019-től a KONDOR Csoport Partnere.