Adópercek – 2022/3.

Hírlevelünkben folytatjuk a Tao. törvény szerinti „kapcsolt vállalkozás”, a Kkv. törvény szerinti „kapcsolódó vállalkozás” és az Európai Bizottság Csekély összegű állami támogatásokról szóló rendeletében szabályozott „egy és ugyanazon vállalkozás” fogalmak közötti egyezőségek és eltérések bemutatását példákkal szemléltetve.

Kezdjünk egy egyszerű példával.

  1. Példa

X társaság Kkv-k által igénybe vehető beruházási támogatást tervez igénybe venni. A Kkv minősítés megállapításához meg kell vizsgálni, hogy Y társaság kapcsolódó vállalkozása-e, és így mutatóértékeit figyelembe kell-e venni X társaság kkv státuszának meghatározása során.

X társaság kozmetikai cikkeket gyárt és értékesít, Y társaság pénzügyi tanácsadást nyújt.  Mindkét társaság ügyvezetője a férj.  A szavazati jog mértéke megegyezik a tulajdonjog mértékével.

Kérdés: X és Y társaság kapcsolódó vállalkozások?

Bár a társasági adó törvény értelmében a két társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül, a Kkv törvény alapján a közeli hozzátartozók nem kezelendők egy harmadik személyként, valamint az ügyvezetés egyezőségére tekintettel sem tekinthetők kapcsolódó vállalkozásoknak.

Felmerül a kérdés, hogy a közösen fellépő természetes személyek révén X és Y társaság kapcsolódó vállalkozássá válnak-e. Mivel a két társaság egymástól független piacon tevékenykedik, a vonatkozó jogszabály (Kkv. tv. 3.§. (4) bekezdés, lásd korábbi írásunk) által meghatározott azonos vagy szomszédos piacon való működés feltétele nem teljesül, tehát ez alapján nem lehetnek kapcsolódó vállalkozások.  Így azt sem érdemes tovább vizsgálni, hogy a társaságok tulajdonosai közösen fellépő természetes személyek egy csoportjának tekinthetők-e és általuk létrejön-e meghatározó befolyás.

Nézzük meg mi történik, ha változtatunk pár jellemzőt a fenti példában.

2. Példa

A férj Y társaságban való részesedését beviszi X társaságba, így az közvetlen 30% részesedést szerez Y társaságban.  X társaság kozmetikai cikkeket gyárt és értékesít Y társaság részére, aki kozmetikai szalonokat szolgál ki.

Kérdés: X és Y társaság mutatóit össze kell számítani a kkv státusz meghatározása során?

Mivel a két társaság egymáshoz szorosan kapcsolódó piacokat szolgál ki, ezért itt már szükséges lenne megvizsgálni, hogy az együttműködő közösen fellépő természetes személyek révén létrejöhet-e a Kkv. törvény szerinti kapcsolódó státusz.

Ugyanakkor már elsőre szembetűnő, hogy X társaságnak 25%-ot meghaladó szavazati joga van Y társaságban, tehát Y társaság X társaság partnervállalkozása, ezért mutatószámait figyelembe kell venni X társaság kkv státuszának meghatározása során.

A partnervállalkozások meghatározása kapcsán elsődleges feltétel, hogy egyik vállalkozás egy másik vállalkozás jegyzett tőkéjének/szavazati jogának legalább 25 százalékával, de kevesebb mint 51 százalékával (50 felett már kapcsolódó státusz) rendelkezik. Emellett az alábbiakat kell még szem előtt tartani:

  • A partnervállalkozások adatait arányosan kell a vállalkozás mutatóihoz hozzászámítani az összevont beszámoló, annak hiányában pedig a vállalkozás saját nyilvántartása alapján.
  • A partnervállalkozások adataihoz teljes mértékben hozzá kell adni a partnervállalkozásokhoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó vállalkozások adatait is.
  • A partnervállalkozások partnervállalkozásainak adatait nem kell figyelembe venni a mutatók számításánál.

Végezetül tekintsük át az egy és ugyanazon vállalkozás kritériumait.

A csekély összegű támogatásokról szóló 1407/2013 számú EU Bizottsági rendelet alapján „egy és ugyanazon vállalkozás”-nak minősül valamennyi vállalkozás, amelyekre alábbi kapcsolatok közül legalább egy teljesül:

Egyik vállalkozás

  • rendelkezik egy másik vállalkozás szavazati jogának többségével,
  • jogosult kinevezni, elmozdítani másik vállalkozás igazgatási-, irányítási-, vagy felügyeleti testületének tagjainak többségét,
  • jogosult meghatározó befolyást gyakorolni másik vállalkozás felett,
  • részvényese vagy tagja egy másik vállalkozásnak, és az adott vállalkozás egyéb részvényeseivel vagy tagjaival kötött megállapodás szerint egyedül ellenőrzi az említett vállalkozás részvényesei, illetve tagjai szavazati jogának többségét.

Az egy és ugyanazon vállalkozás tehát lényegében annyiban tér el a kapcsolódó vállalkozás fogalmától, hogy egy természetes személy vagy közösen fellépő természetes személyek egy csoportja révén megvalósuló meghatározó befolyás alapján két vállalkozás lehet kapcsolódó vállalkozás, de nem tekintendő egy és ugyanazon vállalkozásnak. Nézzük meg ezt példán keresztül is.

3. Példa

Az első példánkban szereplő X társaság beruházásához hitelt is felvett, és beruházási hitelkamathoz kapcsolódó adókedvezményt kíván igénybe venni „de minimis” rendelet alapján. A jogszabály által előírt időpontban középvállalatnak minősül. Vajon igénybe veheti-e a kedvezmény maximális összegét vagy figyelembe kell venni Y társaság, mint „egy és ugyanazon vállalkozás” de minimis keretét?

A fent hivatkozott rendelet alapján ahhoz, hogy két társaság egy és ugyanazon vállalkozásnak minősüljön, a két társaság között egyfajta irányítási kapcsolatnak, meghatározó befolyásnak kell lennie. Természetes személyek közös fellépése, együttműködése révén megvalósuló jelentős befolyás nem alapozza meg az egy és ugyanazon vállalkozás minősítést. Mivel a fenti struktúrában X és Y társaságok között nem áll fenn az említett irányítási kapcsolat, ezért nem tekintendők egy és ugyanazon vállalkozásnak. Ennek megfelelően X társaságnak a „de minimis” keret megállapítása során nem kell figyelembe vennie Y társaság által már igénybevett de minimis” támogatás összegét.

Ahogy az előző és mostani írásunkban is olvasható, nem minden kapcsolt vállalkozás minősül egyúttal kapcsolódó vállalkozásnak, és nem minden kapcsolódó vállalkozás minősül egy és ugyanazon vállalkozásnak. Egy cégcsoportba tartozó vállalkozások kkv minősítése során vagy a csekély összegű támogatások összegének meghatározása során tehát mindig kellő körültekintéssel, a vállalkozások közötti kapcsolatok összes körülményét figyelembe véve kell eljárnunk.  

Megosztás:

kategóriák

Kapcsolat

Szarvady Zsófia Irodavezető
Back office igazgató

Szarvady Zsófia

Szarvady Zsófia közgazdászként végzett 2012-ben a Budapesti Gazdasági Egyetemen alapszakon majd 2015-ben a Budapesti Metropolitan Egyetemen mester szakon. Tanulmányai alatt és az azt követő években az InterContinental Budapest Front Office részlegén szerzett széleskörű tapasztalatot. 2016-ban csatlakozott a PwC Magyarországhoz, ahol az adminisztratív támogatás több oldalába is belekóstolt, mint team assistant, személyi asszisztens és pénzügyi asszisztens. 2019 februárjában csatlakozott a KONDOR Csoporthoz irodavezetőként és jelenleg a Back office igazgató pozíciót tölti be.

Szervezetfejlesztés és HR üzletágvezető, Partner

Polgár Lili

Polgár Lili HR Business Partner szakközgazdász (summa cum laude), Human Synergistics nemzetközileg akkreditált vezetésfejlesztési tanácsadó, szervezetfejlesztő (OD).

20 év szervezet- és vezetőfejlesztési tapasztalattal rendelkezik a KKV szektortól az állami cégeken keresztül a multinacionális vállalatokig. Tanácsadóként elsősorban felsővezetői fejlesztésekkel, változásmenedzsmenttel és együttműködést fejlesztő programokkal foglalkozik.

A KONDOR OD társalapítója, 2019-től a KONDOR Csoport Partnere.

Puskás Zsuzsanna Könyvelés és bérszámfejtés üzletágvezető
Könyvelés és bérszámfejtés üzletágvezető

Puskás Zsuzsanna

Puskás Zsuzsanna a vállalkozási ügyintéző és a kisvállalkozók gazdasági ügyintézője végzettségek megszerzését követően 2000-ben mérlegképes könyvelő képesítést szerzett. Tanulmányait ezután a Szent István Egyetemen folytatta közgazdász szakon. Közel tíz év számviteli és adózási tapasztalat megszerzését követően a tíz legnagyobb hazai számviteli szolgáltató egyikénél tevékenykedett könyvelési csoportvezetőként, és ezzel párhuzamosan a minőségirányítási rendszer kialakításával és működtetésével is foglalkozott. 2011-ben indította el saját könyvelési szolgáltatásokat nyújtó cégét, majd 2018-ban csatlakozott a KONDOR Csoporthoz a könyvelési üzletág vezetőjeként.

Adózási vezető

Vizer József

Vizer József 2003-ban végzett közgazdászként a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karán. 2003-ban mérlegképes könyvelő -, 2006-ban adótanácsadó -, 2012-ben okleveles forgalmiadó szakértő – és nemzetközi adószakértő képesítést szerzett. Közel tíz év adóigazgatási és adótanácsadói gyakorlat megszerzését követően 2013 óta különböző adózási vezetői pozíciókat töltött be, előbb a Lidl Magyarországnál, majd az RSM Hungary-nél. 2020-ban csatlakozott a KONDOR Csoporthoz az adótanácsadási üzletág vezetőjeként.

Pásztor László 2005-ben végzett közgazdászként a Pécsi Tudományegyetemen, adótanácsadói bizonyítványát 2007- ben szerezte meg. 2011-ben a közvetlen adók területén nemzetközi adószakértő címet nyert el. Több, mint egy évtizede foglalkozik nemzetközi adózással és transzferárazási kérdésekkel. A TranszFAIRár című könyv társszerzője, a TP GROUP társalapítója, szakmai vezetője. 2017-től a KONDOR Csoport Partnere.
TP üzletágvezető, Adószakértő, Partner

Pásztor László

Pásztor László 2005-ben végzett közgazdászként a Pécsi Tudományegyetemen, adótanácsadói bizonyítványát 2007- ben szerezte meg. 2011-ben a közvetlen adók területén nemzetközi adószakértő címet nyert el. Több, mint egy évtizede foglalkozik nemzetközi adózással és transzferárazási kérdésekkel. A TranszFAIRár című könyv társszerzője, a TP GROUP társalapítója, szakmai vezetője. 2017-től a KONDOR Csoport Partnere.

Kondor Bence Barnabás 2002-ben végzett jogászként. A PhD képzéssel párhuzamosan kezdte meg tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán (2002-2007). 2008 óta foglalkozik transzferárazással, valamint vállalkozás- és üzletfejlesztéssel. A TranszFAIRár című könyv társszerzője. A TP GROUP a KONDOR Csoport és a VISEGRAD Consulting Group alapítója.
Alapító, Partner

Dr. Kondor Bence Barnabás

Dr. Kondor Bence Barnabás 2002-ben végzett jogászként. A PhD képzéssel párhuzamosan kezdte meg tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán (2002-2007). 2008 óta foglalkozik transzferárazással, valamint vállalkozás- és üzletfejlesztéssel. A TranszFAIRár című könyv társszerzője. A TP GROUP, a KONDOR Csoport és a VISEGRAD Consulting Group alapítója.

Bársony Farkas pénzügyi jogász, hosszú ideig a GE Hungary ügyvezető igazgatója és több GE üzletág globális és EMEA adóügyi igazgatója. Legutóbb a PwC CEE TLS Partnere. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham Hungary) elnöke. Munkája elismeréseként a Magyar Érdemrend Lovagkereszt kitüntetettje. A Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja. A VISEGRAD Consulting Group társalapítója, 2019-től a KONDOR Csoport Partnere.
CEO, Partner

Dr. Bársony Farkas

Dr. Bársony Farkas pénzügyi jogász, hosszú ideig a GE Hungary ügyvezető igazgatója és több GE üzletág globális és EMEA adóügyi igazgatója. Legutóbb a PwC CEE TLS Partnere. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham Hungary) volt elnöke. Munkája elismeréseként a Magyar Érdemrend Lovagkereszt kitüntetettje. A Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja. A VISEGRAD Consulting Group társalapítója, 2019-től a KONDOR Csoport Partnere.