Egy vállalkozás mindennapi működése során számtalan esetben merül fel a KKV méret besorolás kérdése. Amikor egy vállalkozás a beruházásaihoz kapcsolódóan kis- és középvállalkozások által igénybe vehető adókedvezménnyel kíván élni, vagy állami támogatásra nyújt be pályázatot, vagy éppen azt szeretné megállapítani, hogy kötelezett-e innovációs járulék fizetésére, rendszerint a KKV méret besorolás dilemmájával szembesül.
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (továbbiakban: Kkv. tv.) alapján a KKV méret besorolás megállapításához szükséges megvizsgálnunk, hogy vannak-e kapcsolódó és partnervállalkozásaink, amelyek mutatóit össze kell számítani vállalkozásunk mutatóival a KKV méret megállapításához. A kapcsolódó vállalkozás definíciója azonban eltér az adózás szerinti kapcsolt vállalkozások fogalmától. Így előfordulhat, hogy olyan társaságokat is bele kell venni a KKV méret besoroláshoz a számításba, amely nem minősül kapcsolt vállalkozásnak.
Tovább bonyolítja a helyzetet, ha a vállalkozás csekély összegű támogatás igénybevételével is érintett. Ebben az esetben figyelemmel kell lennie a vonatkozó 1407/2013 EU Bizottsági rendelet által definiált egy és ugyanazon vállalkozás fogalmára is, amely szintén különbözik mind az adózás szerinti kapcsolt vállalkozás fogalmától és a Kkv. tv. által definiált kapcsolódó vállalkozás fogalmától.
Két részből álló hírlevelünkben ezeket a fogalmakat, a köztük lévő különbségeket és egyezőségeket fogjuk körbejárni.
A Kkv. tv. alapján partnervállalkozás az,
„a) amely nem minősül kapcsolódó vállalkozásnak, és
b) amelyben más vállalkozásnak kizárólagosan vagy több kapcsolódó vállalkozásnak együttesen, illetve amelynek más vállalkozásban kizárólagosan vagy több kapcsolódó vállalkozással együttesen a tulajdoni részesedése – jegyzett tőkéje vagy szavazati joga alapján – legalább 25%.”
Kapcsolódó vállalkozások azok,
„amelyek egymással az alábbiakban felsorolt valamely kapcsolatban állnak:
a) egy vállalkozás egy másik vállalkozás tulajdoni részesedésének (részvényeinek) vagy a szavazatának a többségével rendelkezik, vagy
b) egy vállalkozás egy másik vállalkozásban jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy
c) egy vállalkozás egy másik vállalkozás felett a tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött szerződés vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján – függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól – döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol, vagy
d) egy vállalkozás egy másik vállalkozásban – más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján – a szavazatok többségét egyedül birtokolja.
Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek azok a vállalkozások is, amelyek egy vagy több vállalkozáson keresztül állnak egymással a fenti bekezdésben felsorolt kapcsolatban.”
Eddig a fogalom szinte egyezik a kapcsolt vállalkozások fogalmával, alábbi két eltéréssel:
- a kapcsolt vállalkozási viszonyt 2015-től az ügyvezetés egyezősége is megalapozza
- a kapcsolt vállalkozás fogalma a közeli hozzátartozókat egy személynek („harmadik személynek”) tekinti és e személy többségi befolyása kapcsoltságot eredményez
A kapcsolódó vállalkozás fogalma a közeli hozzátartozókat nem tekinti egy személynek, azonban megteremti a közösen fellépő természetes személyek révén megvalósuló kapcsolódó státuszt alábbiak szerint:
„Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek továbbá azok a vállalkozások, amelyek egy természetes személy vagy közösen fellépő természetes személyek egy csoportja révén a (3) és (4) bekezdésben meghatározott jellegű kapcsolatban állnak egymással, amennyiben tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják.”
Ez utóbbi fogalom rész jelenleg is sok fejtörést okoz a vállalkozásoknak. A jogszabály szövege szerint a közösen fellépő természetes személyek révén megvalósuló kapcsolódó státusz akkor valósul meg, ha a vállalkozások között irányítási kapcsolat jön létre. Ezt a megállapítást erősíti a Kúria egy korábbi döntése is a kapcsolódó vállalkozásokról (Kfv.V.35.690/2012/6).
Ezzel szemben az elmúlt években született olyan értelmezés is, amely szerint, ha az említett vállalkozások közötti irányítási kapcsolat formálisan nem is létezik, a kapcsolódó státusz alábbiak alapján mégis fennáll:
- A közösen fellépő természetes személyek együttműködnek annak érdekében, hogy befolyásolják az érintett vállalkozások kereskedelmi döntéseit, és
- A vállalkozások között fennálló gazdasági és jogi kapcsolatok elemzéséből arra lehet egyértelműen következtetni, hogy a vállalkozások a közösen fellépő természetes személyek együttműködése révén lényegében egy gazdasági egységet alkotnak.
Fenti értelmezést erősítik az Európai Bíróság C110/13 számú, német vonatkozású ügyben (2014) és a C-53/17 számú, magyar vonatkozású (2017) ügyben hozott döntései. Ezek az esetek is egyértelműen rávilágítanak arra, hogy Kkv minősítés során nem hagyatkozhatunk kizárólag a jogszabály szó szerinti értelmezésére, hiszen, ha egy vállalkozás gazdasági ereje látszólag kismértékű, de a valóságban személyi összefonódások révén más vállalkozásokkal együtt nagyobb források mozgósítására képes és velük együtt egy gazdasági egységet alkot, akkor nem tekinthető Kkv-nak.
A kapcsolódó vállalkozás minősítést tehát mindig az ügy összes körülményét figyelembe véve kell meghatározni.
Következő hírlevelünkben folytatjuk a téma elemzését, példákkal is szemléltetve a fenti értelmezéseket.
