Adópercek – 2022/2.

Egy vállalkozás mindennapi működése során számtalan esetben merül fel a KKV méret besorolás kérdése. Amikor egy vállalkozás a beruházásaihoz kapcsolódóan kis- és középvállalkozások által igénybe vehető adókedvezménnyel kíván élni, vagy állami támogatásra nyújt be pályázatot, vagy éppen azt szeretné megállapítani, hogy kötelezett-e innovációs járulék fizetésére, rendszerint a KKV méret besorolás dilemmájával szembesül.  

A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (továbbiakban: Kkv. tv.) alapján a KKV méret besorolás megállapításához szükséges megvizsgálnunk, hogy vannak-e kapcsolódó és partnervállalkozásaink, amelyek mutatóit össze kell számítani vállalkozásunk mutatóival a KKV méret megállapításához. A kapcsolódó vállalkozás definíciója azonban eltér az adózás szerinti kapcsolt vállalkozások fogalmától. Így előfordulhat, hogy olyan társaságokat is bele kell venni a KKV méret besoroláshoz a számításba, amely nem minősül kapcsolt vállalkozásnak.

Tovább bonyolítja a helyzetet, ha a vállalkozás csekély összegű támogatás igénybevételével is érintett. Ebben az esetben figyelemmel kell lennie a vonatkozó 1407/2013 EU Bizottsági rendelet által definiált egy és ugyanazon vállalkozás fogalmára is, amely szintén különbözik mind az adózás szerinti kapcsolt vállalkozás fogalmától és a Kkv. tv. által definiált kapcsolódó vállalkozás fogalmától.

Két részből álló hírlevelünkben ezeket a fogalmakat, a köztük lévő különbségeket és egyezőségeket fogjuk körbejárni.

A Kkv. tv. alapján partnervállalkozás az,
„a) amely nem minősül kapcsolódó vállalkozásnak, és
b) amelyben más vállalkozásnak kizárólagosan vagy több kapcsolódó vállalkozásnak együttesen, illetve amelynek más vállalkozásban kizárólagosan vagy több kapcsolódó vállalkozással együttesen a tulajdoni részesedése – jegyzett tőkéje vagy szavazati joga alapján – legalább 25%.”

Kapcsolódó vállalkozások azok,
„amelyek egymással az alábbiakban felsorolt valamely kapcsolatban állnak:
a) egy vállalkozás egy másik vállalkozás tulajdoni részesedésének (részvényeinek) vagy a szavazatának a többségével rendelkezik, vagy
b) egy vállalkozás egy másik vállalkozásban jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy
c) egy vállalkozás egy másik vállalkozás felett a tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött szerződés vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján – függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól – döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol, vagy
d) egy vállalkozás egy másik vállalkozásban – más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján – a szavazatok többségét egyedül birtokolja.
Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek azok a vállalkozások is, amelyek egy vagy több vállalkozáson keresztül állnak egymással a fenti bekezdésben felsorolt kapcsolatban.”

Eddig a fogalom szinte egyezik a kapcsolt vállalkozások fogalmával, alábbi két eltéréssel:

  • a kapcsolt vállalkozási viszonyt 2015-től az ügyvezetés egyezősége is megalapozza
  • a kapcsolt vállalkozás fogalma a közeli hozzátartozókat egy személynek („harmadik személynek”) tekinti és e személy többségi befolyása kapcsoltságot eredményez

A kapcsolódó vállalkozás fogalma a közeli hozzátartozókat nem tekinti egy személynek, azonban megteremti a közösen fellépő természetes személyek révén megvalósuló kapcsolódó státuszt alábbiak szerint:

Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek továbbá azok a vállalkozások, amelyek egy természetes személy vagy közösen fellépő természetes személyek egy csoportja révén a (3) és (4) bekezdésben meghatározott jellegű kapcsolatban állnak egymással, amennyiben tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják.”

Ez utóbbi fogalom rész jelenleg is sok fejtörést okoz a vállalkozásoknak. A jogszabály szövege szerint a közösen fellépő természetes személyek révén megvalósuló kapcsolódó státusz akkor valósul meg, ha a vállalkozások között irányítási kapcsolat jön létre. Ezt a megállapítást erősíti a Kúria egy korábbi döntése is a kapcsolódó vállalkozásokról (Kfv.V.35.690/2012/6).

Ezzel szemben az elmúlt években született olyan értelmezés is, amely szerint, ha az említett vállalkozások közötti irányítási kapcsolat formálisan nem is létezik, a kapcsolódó státusz alábbiak alapján mégis fennáll:

  • A közösen fellépő természetes személyek együttműködnek annak érdekében, hogy befolyásolják az érintett vállalkozások kereskedelmi döntéseit, és
  • A vállalkozások között fennálló gazdasági és jogi kapcsolatok elemzéséből arra lehet egyértelműen következtetni, hogy a vállalkozások a közösen fellépő természetes személyek együttműködése révén lényegében egy gazdasági egységet alkotnak.

Fenti értelmezést erősítik az Európai Bíróság C110/13 számú, német vonatkozású ügyben (2014) és a C-53/17 számú, magyar vonatkozású (2017) ügyben hozott döntései. Ezek az esetek is egyértelműen rávilágítanak arra, hogy Kkv minősítés során nem hagyatkozhatunk kizárólag a jogszabály szó szerinti értelmezésére, hiszen, ha egy vállalkozás gazdasági ereje látszólag kismértékű, de a valóságban személyi összefonódások révén más vállalkozásokkal együtt nagyobb források mozgósítására képes és velük együtt egy gazdasági egységet alkot, akkor nem tekinthető Kkv-nak.

A kapcsolódó vállalkozás minősítést tehát mindig az ügy összes körülményét figyelembe véve kell meghatározni.

Következő hírlevelünkben folytatjuk a téma elemzését, példákkal is szemléltetve a fenti értelmezéseket.  

Megosztás:

kategóriák

Kapcsolat

Szarvady Zsófia Irodavezető
Back office igazgató

Szarvady Zsófia

Szarvady Zsófia közgazdászként végzett 2012-ben a Budapesti Gazdasági Egyetemen alapszakon majd 2015-ben a Budapesti Metropolitan Egyetemen mester szakon. Tanulmányai alatt és az azt követő években az InterContinental Budapest Front Office részlegén szerzett széleskörű tapasztalatot. 2016-ban csatlakozott a PwC Magyarországhoz, ahol az adminisztratív támogatás több oldalába is belekóstolt, mint team assistant, személyi asszisztens és pénzügyi asszisztens. 2019 februárjában csatlakozott a KONDOR Csoporthoz irodavezetőként és jelenleg a Back office igazgató pozíciót tölti be.

Szervezetfejlesztés és HR üzletágvezető, Partner

Polgár Lili

Polgár Lili HR Business Partner szakközgazdász (summa cum laude), Human Synergistics nemzetközileg akkreditált vezetésfejlesztési tanácsadó, szervezetfejlesztő (OD).

20 év szervezet- és vezetőfejlesztési tapasztalattal rendelkezik a KKV szektortól az állami cégeken keresztül a multinacionális vállalatokig. Tanácsadóként elsősorban felsővezetői fejlesztésekkel, változásmenedzsmenttel és együttműködést fejlesztő programokkal foglalkozik.

A KONDOR OD társalapítója, 2019-től a KONDOR Csoport Partnere.

Puskás Zsuzsanna Könyvelés és bérszámfejtés üzletágvezető
Könyvelés és bérszámfejtés üzletágvezető

Puskás Zsuzsanna

Puskás Zsuzsanna a vállalkozási ügyintéző és a kisvállalkozók gazdasági ügyintézője végzettségek megszerzését követően 2000-ben mérlegképes könyvelő képesítést szerzett. Tanulmányait ezután a Szent István Egyetemen folytatta közgazdász szakon. Közel tíz év számviteli és adózási tapasztalat megszerzését követően a tíz legnagyobb hazai számviteli szolgáltató egyikénél tevékenykedett könyvelési csoportvezetőként, és ezzel párhuzamosan a minőségirányítási rendszer kialakításával és működtetésével is foglalkozott. 2011-ben indította el saját könyvelési szolgáltatásokat nyújtó cégét, majd 2018-ban csatlakozott a KONDOR Csoporthoz a könyvelési üzletág vezetőjeként.

Adózási vezető

Vizer József

Vizer József 2003-ban végzett közgazdászként a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karán. 2003-ban mérlegképes könyvelő -, 2006-ban adótanácsadó -, 2012-ben okleveles forgalmiadó szakértő – és nemzetközi adószakértő képesítést szerzett. Közel tíz év adóigazgatási és adótanácsadói gyakorlat megszerzését követően 2013 óta különböző adózási vezetői pozíciókat töltött be, előbb a Lidl Magyarországnál, majd az RSM Hungary-nél. 2020-ban csatlakozott a KONDOR Csoporthoz az adótanácsadási üzletág vezetőjeként.

Pásztor László 2005-ben végzett közgazdászként a Pécsi Tudományegyetemen, adótanácsadói bizonyítványát 2007- ben szerezte meg. 2011-ben a közvetlen adók területén nemzetközi adószakértő címet nyert el. Több, mint egy évtizede foglalkozik nemzetközi adózással és transzferárazási kérdésekkel. A TranszFAIRár című könyv társszerzője, a TP GROUP társalapítója, szakmai vezetője. 2017-től a KONDOR Csoport Partnere.
TP üzletágvezető, Adószakértő, Partner

Pásztor László

Pásztor László 2005-ben végzett közgazdászként a Pécsi Tudományegyetemen, adótanácsadói bizonyítványát 2007- ben szerezte meg. 2011-ben a közvetlen adók területén nemzetközi adószakértő címet nyert el. Több, mint egy évtizede foglalkozik nemzetközi adózással és transzferárazási kérdésekkel. A TranszFAIRár című könyv társszerzője, a TP GROUP társalapítója, szakmai vezetője. 2017-től a KONDOR Csoport Partnere.

Kondor Bence Barnabás 2002-ben végzett jogászként. A PhD képzéssel párhuzamosan kezdte meg tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán (2002-2007). 2008 óta foglalkozik transzferárazással, valamint vállalkozás- és üzletfejlesztéssel. A TranszFAIRár című könyv társszerzője. A TP GROUP a KONDOR Csoport és a VISEGRAD Consulting Group alapítója.
Alapító, Partner

Dr. Kondor Bence Barnabás

Dr. Kondor Bence Barnabás 2002-ben végzett jogászként. A PhD képzéssel párhuzamosan kezdte meg tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán (2002-2007). 2008 óta foglalkozik transzferárazással, valamint vállalkozás- és üzletfejlesztéssel. A TranszFAIRár című könyv társszerzője. A TP GROUP, a KONDOR Csoport és a VISEGRAD Consulting Group alapítója.

Bársony Farkas pénzügyi jogász, hosszú ideig a GE Hungary ügyvezető igazgatója és több GE üzletág globális és EMEA adóügyi igazgatója. Legutóbb a PwC CEE TLS Partnere. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham Hungary) elnöke. Munkája elismeréseként a Magyar Érdemrend Lovagkereszt kitüntetettje. A Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja. A VISEGRAD Consulting Group társalapítója, 2019-től a KONDOR Csoport Partnere.
CEO, Partner

Dr. Bársony Farkas

Dr. Bársony Farkas pénzügyi jogász, hosszú ideig a GE Hungary ügyvezető igazgatója és több GE üzletág globális és EMEA adóügyi igazgatója. Legutóbb a PwC CEE TLS Partnere. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham Hungary) volt elnöke. Munkája elismeréseként a Magyar Érdemrend Lovagkereszt kitüntetettje. A Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja. A VISEGRAD Consulting Group társalapítója, 2019-től a KONDOR Csoport Partnere.