2020 őszi adócsomag

Az adómentes járványügyi szűrővizsgálattól az eÁFÁ-ig – Dióhéjban a 2020 őszi adócsomagról

A napokban került benyújtásra az Országgyűlés elé a szakmabeliek által csak „salátatörvény”-nek nevezett év égi adótörvény módosítási javaslat. Noha jogszabálytervezetről van szó és így elfogadásáig még számos módosításon eshet át, azonban a felkészülést elősegítendő – a teljesség igénye nélkül – alábbiakban összefoglaljuk az általunk kiemelést érdemlőnek vélt előírásokat:

Személyi jövedelemadó

  • A törvény kihirdetésének napjától a védőoltások mellett a járványügyi szűrővizsgálatok is adómentesen biztosíthatók a kifizetők által.
  • A súlyosan fogyatékos magánszemélyek által az adóból érvényesíthető személyi kedvezmény (havi szinten a minimálbér 5%-a) az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető adóalap kedvezménnyé alakul át (havi szinten a minimálbér 1/3-a száz forintra kerekítve) 2021-től.
  • Jövő évtől a béren kívüli juttatások kapcsán megszűnik a költségvetési szerveknél munkaviszonyban állók alacsonyabb éves rekreációs keretösszege (200 ezer forint), így az egységesen 450 ezer forint lesz minden munkavállaló esetében.
  • A kisvállalkozások adókedvezményének megállapítása során a kamat teljes összege beszámítható lesz, függetlenül a hitelszerződés megkötésének időpontjától, és megszűnik a 2016. december 31-
    ét megelőzően megkötött hitelszerződések alapján igénybe vett adókedvezmény adóévenkénti 6 millió forintos korlátja is.

Társasági adó

  • Az Európai Unió elvárásainak megfelelően bevezetésre kerül az adózási szempontból nem együttműködő államok köre. A módosítás szerint abban az esetben, ha adózási szempontból nem együttműködő államban lévő vállalkozás kapcsán merül fel az ellenőrzött külföldi társaságként való minősítés, akkor nem lehet alkalmazni a kivételre vonatkozó rendelkezéseket.
  • Jövő évtől a külföldi személy telephellyel rendelkezik abban az esetben is, ha munkavállalója, vagy e tevékenységet más jogviszony alapján ellátó természetes személyen keresztül egybefüggően, vagy megszakításokkal bármely 12 hónapos időszakban 183 napot meghaladóan nyújt egy szolgáltatást (összefüggő és kapcsolódó szolgáltatásokat együttesen kell figyelembe venni).
  • Az ellenőrzött külföldi társasági minőséggel összefüggő osztalékra, tőkekivonásra vonatkozó társasági-adóalap módosító tétel kiegészítésre kerül annak érdekében, hogy a valódi jogügyletekhez kapcsolódó osztalék-rész, tőkenyereség-rész mentesülhessen az adózás alól.
  • A törvény kihirdetését követő 31. naptól a személygépkocsi és elektromos személygépkocsi vásárlása esetén az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményét nem lehet igénybe venni, kivéve a jogszabályban meghatározottak szerinti nagy rakodóterű személygépkocsi esetében.
  • 2021. január 1-jétől a fejlesztési tartalékképzés alapján igénybe vehető társasági adóalapcsökkentő tétel az adóévi adózás előtti nyereség összegéig vehető igénybe. A 10 milliárd forintos korlát megszűnik.

Kisvállalati adó

  • 2021-től a KIVÁ-ban a belépési értékhatárok közül a bevételi értékhatár és a mérlegfőösszeg szerinti értékhatár 1 milliárd forintról 3 milliárd forintra és az adóalanyiság megszűnésének értékhatára 3 milliárd forintról 6 milliárd forintra emelkedik.
  • Jövő évtől nem szűnik meg a KIVA alanyiság, ha az adóalany állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított a naptári év utolsó napján az 1 millió forintot meghaladó adótartozását az adóalany az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti.
  • A javaslat szerint a KIVA alanyiság megszűnésére tekintettel, amikor társasági adóra tér át az adózó megállapítja azon nyereség, veszteség összegét, amely a kisvállalati adóalanyiság időszakához kapcsolódik, de amelyre a kisvállalati adózás hatálya alatt adófizetési kötelezettség nem vonatkozott, majd ezen összeget csökkenti a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköznek a kisvállalati adóalanyiság megszűnése időpontjában fennálló könyv szerinti értékével és a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt keletkezett elhatárolt veszteség összegével (amennyiben van ilyen tétel). Amennyiben az összeg pozitív, akkor az adózó ezzel az összeggel azonos összegű lekötött tartalékot képez és a társasági adó hatálya alatt fejlesztési tartalékként használja fel. Amennyiben az összeg negatív, akkor azt a kisvállalati adóalanyiság megszűnését követően a társasági adó alanya elhatárolt veszteségként veheti figyelembe 5 adóév alatt. A fejlesztési tartalékként való kezelés helyett választható, hogy az adózó áttéréskor megfizeti a társasági adót ezen összeg után.

Regisztrációs adó

  • 2021-től lehetőség lesz azon regisztrációs adó törlésére, amely már jogerősen kivetésre került, azonban az érintett gépjármű forgalomba helyezése végül meghiúsult.

Általános forgalmi adó

  • Kiszámíthatóbbá válik az Áfa-csoport létrehozása, megszüntetése, Áfa-csoporthoz történő csatlakozás, illetve abból történő kiválás időpontja, mivel az arra irányuló kérelemben – meghatározott keretek mellett – megjelölhető lesz, hogy mely jövőbe mutató időponttal kérik a változás adóhatóság általi engedélyezését.
  • Az ún. e-kereskedelemre vonatkozó Áfa csomag kapcsán a Közösségi szabályozás 2021. július 1-jétől hatályba lépő módosításai átültetésre kerülnek az Áfa törvénybe is. A módosítások négy nagy területet ölelnek fel: Közösségen belüli távértékesítés szabályainak változása, kisértékű import küldemények Áfa mentességének eltörlése, az elektronikus kereskedelmet elősegítő elektronikus platformok adófizetésre kötelezetté tétele, valamint nyilvántartási kötelezettségük előírása, és az egyablakos rendszer adaptálása az új típusú adófizetési kötelezettségek teljesítéséhez. A módosítás célja, hogy a gazdasági életben egyre nagyobb teret nyerő elektronikus kereskedelemben alkalmazott üzleti modellekhez igazítsa a szabályozást, ezáltal erőteljesebben érvényesíthető legyen a fogyasztás szerinti adóztatás elve, a vállalkozások egyenlő bánásmódban részesítése a versenysemlegességi elv alapján, valamint egyszerűsödjön az adófizetéssel, adóbeszedéssel kapcsolatos ügymenet.
  • Visszamenőleges hatállyal lehetővé válik a behajthatatlan követelés címén történő utólagos adóalap-csökkentés abban az esetben is, ha a behajthatatlan követelés alapjául szolgáló ügylet vevője, vagyis az adós nem minősül általános forgalmi adóalanynak. E rendelkezés azokban az esetekben is alkalmazható, amikor a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontja 2021. január 1. napját megelőzi, de 2015. december 31. napját követő időpontra esik.
  • A hatályos szabályozás értelmében mentes a személygépkocsi értékesítése, amennyiben annak beszerzésekor az előzetesen felszámított áfát nem lehetett volna levonni a levonási tilalom miatt, illetve akkor, ha ilyen tilalom vonatkozott volna az előzetesen felszámított adóra, ha a beszerzést terhelte volna adó. A módosítás után amennyiben továbbértékesítési céllal kerül beszerzésre Áfa mentes ügylet keretében egy személygépkocsi, abban az esetben annak értékesítésére már nem alkalmazható az eddigi adómentességi szabály.
  • Amennyiben az adóalany adószámának törlését követően az adóalany adószámát az adóhatóság ismételten megállapítja, abban az esetben az adólevonási jog feltételeinek sérelme nélkül élhet az adószám törlését megelőzően keletkezett, előzetesen felszámított adó levonásával.
  • A Javaslat a munkaerő kölcsönzésre vonatkozó általános fordított adózás kivezetése kapcsán előírja, hogy a fordított adózás az építőipari munkaerő kölcsönzés esetén továbbra is alkalmazandó valamennyi építési szerelési munka esetén.
  • A Javaslat 2021. július 1-jei hatállyal lehetővé teszi, hogy az adóhatóság készítse el a hozzá beérkező számlaadatok birtokában a vállalkozások számára az Áfa bevallás tervezetét (eÁfa). Az eÁfa – az eSZJA-val ellentétben – csak az érintett adózók aktív közreműködésével minősülhet bevallásnak (az adózóknak a levonható adóról számlánként dönteniük szükséges). A Javaslat tartalmazza azokat a módosításokat, melyek egyrészt szükségesek az eÁfa megvalósításához, másrészt megkönnyítik annak elkészítését és egyben modernizálják a jelenlegi bizonylatolási szabályokat.

Jövedéki adó

  • 2021. január 1-jétől ismét vonatkozhat jövedéki adó mentesség a pálinka előállítására. Bérfőzött párlat esetén egy bérfőzető részére évente legfeljebb 50 liter mennyiségig az adó mértéke 0 Ft, míg a magánfőző tárgyévben legfeljebb 86 liter párlatot adómentesen állíthat elő.

Helyi iparűzési adó

  • Az Art. előírásaiból jelenleg is következik, hogy a helyi iparűzési adó alap számításakor a kapcsolt vállalkozásoknak figyelembe kell venniük azt, ha egymás közötti ügyleteik elszámolása során eltértek a szokásos piaci ártartománytól. A javaslat e rendelkezést átvéve rögzíti a kapcsolt felek közti ügyleteknél a szokásos piaci ár alkalmazásának kötelezettségét, ha az ügylet hatással van akár a nettó árbevételre, akár a nettó árbevétel-csökkentő költségre, ráfordításra.
  • Megszűnik az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség.
  • Egyértelműsítésre kerül, hogy amennyiben a vállalkozó önellenőrzés, vagy az adóhatóság adóellenőrzés keretében korábbi adóévekre adókülönbözetet állapított meg abban az esetben annak hatását a különbözet számviteli elszámolásának évére vonatkozó helyi iparűzési adó alapjának kiszámítása során figyelmen kívül kell hagyni.
  • 2021-től a helyi iparűzési adó bevallás már nem az önkormányzati, hanem kizárólag az állami adóhatósághoz nyújtható be.

Gépjárműadó

  • Tekintettel arra, hogy 2021. január 1-jétől a gépjárműadó kizárólag a központi költségvetés bevételévé válik, így ezen időponttól az adóhatósági jogkör átkerül a gépjármű tulajdonosa, üzembentartója szerint illetékes önkormányzati adóhatóságtól az állami adóhatósághoz.

Turizmusfejlesztési hozzájárulás

  • Az adózási terhek csökkentése érdekében 2021-től a hozzájárulás köteles szolgáltatás közvetített szolgáltatásként való nyújtásakor fennálló turizmusfejlesztési hozzájárulási kötelezettség megszűnik.

Illetékek

  • Az ügyfelek pénzügyi, valamint a hatóságok adminisztratív terheinek csökkentése érdekében – bizonyos kivételekkel –az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárásokhoz kapcsolódó illetékkötelezettség megszűnik. Közigazgatási eljárási illetéket tehát csak a jogorvoslati eljárás indítása miatt, továbbá egyes okmányilletékek, illetve az adó-és értékbizonyítvány kiadása után kellene fizetni.

Adózás rendje

  • Jövő év elejétől a megbízható adózók által évente egy alkalommal legfeljebb 12 havi automatikus részletfizetési lehetőséget a jelenleg legfeljebb 1,5 millió forint összegű adótartozás helyett már legfeljebb 3 millió forintos tartozás esetén is igénybe vehetik.
  • A természetes személyek 500 ezer forint összegű adótartozás helyett már akár 1 millió forintra is igénybe vehetnek évente egy alkalommal legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést.
  • A vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett természetes személyek 2021-től az eddigi 6 hónapos időtartam, és 200 ezer forintos összeghatár helyett már 12 hónapra és maximum 500 ezer forintos összegre kérhetnek automatikus részletfizetést a személyi jövedelemadó bevallásukban.

Budapest, 2020.10.15.

Vizer József – Adózási vezető
Dr. Bársony Farkas – Ügyvezető, Partner
Dr. Kondor Bence Barnabás – Alapító, Partner

A hírlevelünkben található információk tájékoztató jellegűek. Összefoglalónk elkészítése során – annak céljából és terjedelméből kifolyólag – el kellett tekintenünk az előírások részletes ismertetésétől, így az abban leírtak nem minősülnek szakmai tanácsadásnak, vagy döntést megalapozó információforrásnak. Amennyiben hírlevelünk témái közül valamelyik felkeltette érdeklődését, kérjük bővebb információért forduljon hozzánk bizalommal: https://kondorholding.com/kapcsolat/.

A teljes dokumentum PDF-ben történő lementéséhez, kattintson ide:

By | 2020-10-15T17:37:10+02:00 2020 október 15th,|Holding, TAX|0 Comments